2021. március 26., péntek

Mítoszok, mondák, legendák – A Tátra tavai

A múltban mindenféle történetek keringtek a köztudatban a Magas-Tátráról, melyek manapság mosolyogtatónak tűnhetnek számunkra, de szájról-szájra terjedve kétség kívül gazdagították az itt élő népek folklórját. Az emberek előszeretettel találtak ki történeteket, amelyeket olyan természetfölötti dolgokkal hoztak kapcsolatba, amely a fölöttük magasodó, általuk elérhetetlennek tűnő tátrai csúcsokhoz kötődtek. Miután azonban sikerült meghódítani a csúcsokat, az ilyen történetek nagy része fokozatosan háttérbe szorult, de szerencsére nem vesztek a feledés homályába, ezért most néhányat megpróbálunk felidézni közülük.

A tátrai tavak
Az Északi-tenger ura saját palotájában élt a hideg és sötét vizekben. Gyakran volt egyedül, nem talált magának társat, mert senki sem akart ilyen barátságtalan környezetben élni. Egy nap megtudta, hogy a Tátrában szintén egyedül él a tündérek királynője. Eljött a királynő udvarába, aki három nap gondolkodási idő után végül is úgy döntött hogy vele tart és feleségül megy hozzá. Az indulás napján azonban megtorpant és elszomorodott, mert ráeszmélt, hogy soha többé nem láthatja a tátrai természet szépségeit. Az uralkodó azonban megígérte neki, hogy minden évben azon a napon, amikor a Tátra a legszebb, odalátogatnak. Ez azonban nem így történt, a király lakat alatt tartotta a tündért, nehogy megszökjön, aki így folyton aggódott. Egy nap aztán egyszer csak egy tó jelent meg a Tátrában, melyet csatornák kötöttek össze a tengerrel, a tündérek királynője így ezeken keresztül csodálhatta a hatalmas csúcsokat és a tátrai természetet.
A tátrai tavak és a tenger közötti kapcsolat régóta beszédtéma az ott élők körében, a tudósok a XVIII. században tanulmányozták, és ma már tudjuk, hogy ez nem lehetséges. 1751-ben a császári ásványtani bizottság feladata volt kideríteni, hogy a Tátra tavaiban megfigyelhető-e az apály és a dagály jelensége. Az erre utaló elméletet alátámasztották azok a jelentések, miszerint a Zöld-tónál állítólag ismeretlen vitorlás roncsait sodorta partra a víz, Varsóban pedig Szaniszló Ágost lengyel király palotájában ki is állították az állítólag a Halastóban talált tengeri hajó maradványait. Ez lehet az egyik magyarázata a Halastó (lengyelül Morskie Oko, szóról szóra lefordítva Tengerszem) nevének eredetére.
Forrás: https://vysoke-tatry.online-pruvodce.cz; Fotó: Góry dla Ciebie

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...