1874. március 19-én jegyezték be a Galíciai Tátra Egyesület (Galicyjskie Towarzystwo Tatrzańskie), melyet 1950-től Lengyel Turista és Természetjáró Egyesület (Polskie Towarzystwo Turystyczno-Krajoznawcze, PTTK) néven ismerünk.
Hirdetés
1874. március 19-én jegyezték be a Galíciai Tátra Egyesület
A XIX. században a Lengyelország felosztása következtében megosztott lengyel társadalom egyre nagyobb érdeklődést mutatott az őstermészet iránt, nagy lehetőséget látott értékeinek feltárásában, beleértve a hazafias szemlélet kialakítását. E tevékenységhez Galíciában voltak a legkedvezőbbek a feltételek, ahol Ausztria a Poroszországgal vívott háború elvesztése után kénytelen volt biztosítani a határain belül élő nemzetek autonómiájának különféle formáit. A helyi ügyek irányítására nemzeti Szejm jött létre, 1869-től az iskolákban, a hivatalokban és a bíróságokon visszaállították a lengyel nyelvet, visszaállították a lengyel egyetemeket. Galícia fokozatosan a lengyel nemzeti élet fő központjává vált, majd a XIX. század második felében ott kezdett kiforrni egy turizmust népszerűsítő szervezet létrehozásának gondolata, miután abban az időben Angliában, Ausztriában, Svájcban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban már létrejöttek hasonlók.
1873. augusztus 3-án a szczawnicai Józef Szalay látogatása alkalmából, Ludwik Eichborn szervezésében fogadást tartottak Zakopanéban. A fogadáson vetődött fel elsőként egy turisztikai egyesület létrehozásának ötlete. A kezdeményezők között volt Feliks Pławicki százados, a galíciai szejm tagja, aki Eugeniusz Janotával együtt kidolgozta az egyesület alapszabályt, amely a megalakult szervezet nevét Galíciai Tátra Társaságként határozta meg. Az alapszabályt a lembergi (Lviv) kormányzói hivatal 1874. március 19-én jegyezte be, így ezt a napot tekintik a Társaság megalapításának formális dátumának.
Néhány hónappal később, 1874. május 31-én új alapszabályt fogadtak el, amely alapvető változásokat hozott. A Társaság székhelye Krakkóba költözött, neve pedig Tátra Egyesületre (Towarzystwo Tatrzańskie) változott (a „Galíciai” szó a taglétszám és a tevékenységi kör tekintetében bizonyos zártságra utalt), és mindenekelőtt immár lehetőség nyílt helyi közösség létrehozására.
Az 1876-tól 1950-ig tartó időszakban a Tátra Egyesületnek összesen 42 osztálya működött, melyek a turistaösvények kijelölésével és menedékházak építésével fektették le a lengyel hegyi turizmus alapjait. Már fennállásk első évében – a hegyekbe történő feljutás megkönnyítése érdekében – egy kis menedékházat építettek a Halastónál (Morskie Oko), melyet Stanisław Staszicról neveztek el. 1950 végén az egyesületnek 48 menedékháza és 21 úgynevezett turista állomása volt.
Az I. világháború után az egyesület neve Lengyel Tátra Egyesületre (Polskie Towarzystwo Tatrzańskie, PTT) változott, majd a II. világháború során felfüggesztette tevékenységét, és csak 1945 után éledt újra. Politikai okokból, felsőbb szintű állami beavatkozás következtében Lengyelországban 1950 decemberében létrehozták a Tátra Egyesület jogutódjának tartott, napjainkban is működő Lengyel Turista és Természetjáró Egyesület (Polskie Towarzystwo Turystyczno-Krajoznawcze, PTTK).
Forrás: https://150lat.pttk.pl/