Egy szép idővel kecsegtető tavaszi
hétvégén a Szlovák Paradicsomba indultunk, hogy bejárjuk annak egyik fő
nevezetességét, a Hernád-áttörést. A 290 hektár kiterjedésű Hernád-áttörés
Nemzeti Természetvédelmi Terület a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park északi
részét szegélyezi. A Hernád folyó által évezredes munkával kialakított
kanyonszerű völgy a Káposztafalva (Hrabušice) közelében a hegyek közé forduló
Nagy-Fehér-víz (Veľká Biela voda) torkolatától Szepessümegig (Smižany) terjed,
teljes hossza kb. 16 km. A néhol száz méteres magasságot is elérő sziklafalak
között kanyargó folyót mindkét oldalán sűrű erdők szegélyezik.
A Hernád a régmúltban 150 méterrel
magasabban folyt, a mai
Hernád-medence sík medrében. A negyedkor kezdetén aztán a hegység
területe emelkedni kezdett, a folyó fokozatosan belevéste magát a mederbe, így
keletkezett a Hernád-áttörés, amely kiemelkedő helyet foglal el a nemzeti park
természeti értékei között. A befagyott Hernádon először 1906 februárjában
keltek át Hajts Béla és társai, akik még abban az évben egy egyszerű tutajon is
megtették az utat Káposztafalvától Szepessümegig. 1925-ben készült el a folyó
felett átívelő első, vasból készült híd, amely a Fehér-patak torkolatánál, a
Vas-kapuban (Železná vráta) lett felállítva.
Hosszú ideig csak a Hernád-áttörés
nyugati része volt járható, 1974-ben fejeződött be a folyó feletti
sziklafalakon a sziklatálcák elhelyezése. Utolsóként a Tamásfalvi-kilátó és a
Létánfalvi-malom közötti szakaszon építették ki a mesterséges segédeszközöket,
és tulajdonképpen a Vas-kapu járhatóvá tételével nyitották meg a
Hernád-áttörést teljes hosszában a turistaforgalom előtt.
A Hernád-áttörés az év minden
szakában, mindkét irányból végigjárható, de a túra a csatlakozó turistautakon a
folyó több részén is megkezdhető, illetve befejezhető. Az útvonal különlegessége,
hogy megfelelő téli körülmények között a befagyott Hernád felületén is végigmehetünk.
A folyó medrével nagyjából párhuzamosan, attól északra, az áttörés fölötti
gerincen halad a sárga jelzésű turistaút, amelyen visszatérhetünk túránk
kiindulópontjára. A folyóvölgyet határoló sziklafalak néhol elérik a 150 m magasságot is,
szélessége a legszűkebb részeken alig néhány méter. A Hernád-áttörést
szegélyező sziklák közül a legismertebb a sziklamászók körében is népszerű
Tamásfalvi-kilátó, valamint ennek közelében a Szószék (Kazateľnica) és a Tű
(Ihla) nevű sziklaképződmények.
A Hernád-áttörés turistaútja
A túra során hangulatos, széles
erdei utak váltakoznak keskeny vízparti ösvényekkel. Hét alkalommal vashídon
(függő- és fix hidakon), egy alkalommal pedig kőhídon kelünk át a folyó egyik
partjáról a másikra, az útvonalon megközelítőleg 400 m. lánc és körülbelül 100
m. doronglétra-híd van elhelyezve (ez utóbbi természetesen évről-évre
változik). Nem feledkezhetünk meg az áttörés talán legismertebb
segédeszközeiről, a folyó fölött magasodó, néhol a folyó medre fölé behajló
sziklafalakba beépített, láncokkal is biztosított sziklatálcákról sem, ilyeneken
kilenc alkalommal kell áthaladnunk az út során. Ezek a sziklatálcák amellett,
hogy az útvonal leglátványosabb részei, fokozott lélekjelenlétet és figyelmet
igényelnek. Ne feledkezzünk meg a hangulatos erdei tisztásokról sem, ahol
lehetőségünk van kipihenni a már leküzdött szakaszok fáradalmait, valamint
felkészülni az út még hátralévő részére.
![]()
Erdőaljáról (Podlesok) indulunk a Hernád-torok
(Hrdlo Hornádu) fel, ahonnan egy rövid néhány méteres szakasz kivételével végig
a kék jelzésen haladunk a folyó mellett, és részben felette kiépített
turistaúton. Utunkat a folyó bal partján kezdjük, ahol elhaladunk a helyi
horgászegyesület ma már nem használt faháza mellett, majd következnek az első
sziklatálcák, a Zöld-hegy alatt (Stúpačky pod Zelenou horu), majd rögtön utána
újabb sziklatálcák a Barátok-barlangjánál (Stúpačky pri Mníchovej diere).
A
folyó balra ívelő kanyarulata után megérkezünk az első lánchídhoz, az ún. „Pozsonyi-hídon”
(Reťazový most) átmegyünk a jobb partra, ahol néhány perc múlva újabb sziklatálcák
következnek az Örököseső felett (Stúpačky nad Večným daždom), majd a Híd felett
(Stúpačky nad Lanovou lávkou), és megérkezünk a Kolostor-szurdok torkolatához. Az
út hossza idáig kb. 3,7 km, melyet valamivel több, mint egy óra alatt tehetünk
meg.
![]()
Tovább folytatva utunkat egy 44 m.
hosszú, 2004-ben felújított függőhídon (Lanová lávka) ismét átmegyünk a bal
partra. Ezután sziklatálcák a Bemetszésnél (Stúpačky pri Záreze), a Zöld-völgy
fölött (Stúpačky nad Zelenou dolinou), és egy újabb lánchídon (Reťazová lávka
nad Zelenou dolinou) ismét át a jobb partra. A Zöld-völgyből (Zelená dolina)
érkező patak feletti kis vashíd utáni függőhídon a Malom fölött (Reťazový
mostík nad Mlýnom) ismét a bal parton vagyunk. Ezután faházakkal teleszórt kis
tisztásra, a Létánfalvi-malomhoz (Letanovský mlyn) érkezünk. Ekkor már 5,2
kilométernél járunk, és ha tartjuk a tempót, akkor az indulástól számított
valamivel több, mint két és fél óra megérkezhetünk ide.
![]()
A tisztás végén a Karthauzi barátok 1454-ben
épített kőhídján (Kartuziánsky most) ismét a jobb partra jutunk. A hidat a II.
világháború során felrobbantották, 1996-tól újjáépített formájában
használhatjuk. A tisztás szélén ágazik el a kék jelzésű útból a piros jelzésű,
eredetileg a 15. században épített „Karthauzi-út”, amely a Létánfalvi-malomtól
a Menedékkő-fennsíkra (Kláštorisko) vezet. Újabb sziklatálcákat hagyunk magunk
mögött a Malom alatt (Stúpačky pod mlynom), majd a Barlangnál (Stúpačky pri
jaskyni). Az utolsó sziklatálcákon a Szűkület felett (Stúpačky nad Tišinou) átjutva
érkezünk a Szűkülethez (Úžina), ahol egy vashídon (Mostík nad Úžinou) ismét a
bal partra érkezünk. Ismét egy útelágazáshoz érkezünk, mégpedig a
Tamásfalvi-kilátóhoz vezető zöld jelzésű turistaút elágazásához (Pod
Tomášovským výhľadom). Itt már az út javát megtettük, hiszen 7,2 kilométernél
járunk, és legutóbbi tájékozódási pontunkról, a Létánfalvi-malomtól újabb 1 óra
alatt érkezünk ide.
![]()
Innen mintegy 200 m-es szakaszon a
zöld jelzést követjük, amelyen a Tamásfalvi-kilátó alatti hídon (Mostík pod
Tomášovským výhľadom) áthaladva érkezünk a Fehér-patak torkolata közelében
lévő, a Menedékkő-fennsíkra vezető útelágazáshoz (Biely potok rázcestie),
ahonnét aztán ismét a kék jelzésen haladunk tovább. Itt véget ér a Hegyi
vezetők útja, a Hernád-áttörés további része már inkább csak könnyű sétának
nevezhető. Újabb pár perc múlva a Fehér-patak völgyébe vezető útelágazáshoz
jutunk (Biely potok ústie), ahonnan a jobbra elágazó zöld jelzés vezet többek
között a lezárt Kyseľ-völgy torkolatához (Kyseľ), vagy a Sólyom-völgybe (Sokolia
dolina). A Csingóig (Čingov) hátralévő utolsó szakaszon egy hosszú Hernád-parti
séta során szép kilátás tárul elénk előbb a Tamásfalvi-kilátóra, majd kicsit
később a Tűre és a Szószékre.
![]()
Utunk befejezése előtt egy kisebb hídon
keresztezzük az Erdős-patakot (Lesnica), majd az Erdős-patak torkolatát
(Lesnica ústie) elhagyva érkezünk az útvonal utolsó, nyolcadik hídjához, amely
közvetlenül Csingó előtt található. A mai vashíd mellett, keleti irányban
láthatjuk egy betonhíd maradványait, amelyet a Karthauzi barátok hídjához
hasonlóan szintén a II. világháborúban robbantottak föl.
Csingóba megérkezve végigjártuk a
Hernád-áttörés legszebb, turisták által látogatott részét. A túra során
Erdőaljáról 10 kilométert tettünk meg idáig, ehhez a pihenőidőket nem számítva
kb. négy, négy és fél órára van szükség. Az út tervezése során ehhez
mindenképpen számoljuk hozzá a fotózással, pihenéssel eltöltött időt, valamint
előre tervezzük meg, hogyan, milyen útvonalon jutunk vissza túránk
kiindulópontjára, Erdőaljára.
Lejegyezte: Nagy Árpád
