A Hegyimentő Szolgálat (HZS) a három nyári hónapban, júniustól augusztusig összesen 381 alkalommal avatkozott be. Az előző év azonos időszakához képest ez több mint 13 %-os csökkenést jelent, a halálos balesetek és halálesetek száma azonban a 2024-es nyári szezonhoz hasonlóan alakult, 14 ember vesztette életét. A Hegyi Mentőszolgálat szeptember elején tette közzé a nyári szezon mérlegét.
A beavatkozások több mint 40 %-át gondatlanság, a saját képességek, az erőnlét vagy a technikai szint alábecsülése, az időjárás-előrejelzések és a figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása, illetve a látogatási szabályok megsértése okozta.
A hegyimentők a Magas-Tátrában végezték a legtöbb mentési műveletet (156), ezt követte a Nagy-Fátra, a Liptói-Tátra és a Szlovák Paradicsom. „„A HZS segélyhívó központja összesen 501 segélyhívást fogadott, melyek közül 58 esetben nem volt szükség a hegyimentők beavatkozására” – közölte a HZS, hozzátéve, hogy ezekben az esetekben az operátor telefonos tanácsa is elegendőnek bizonyult a probléma megoldására, például eltévedések esetén a navigációban segítettek. Más esetekben a beavatkozást közvetlenül az VZZS (Légi Mentőszolgálat) helikopteres egysége vette át.
A HZS szerint a hegyvidéki területek látogatottságának csökkenése – és ezáltal a mentési akciók számának visszaesése – részben az országban uralkodó klimatikus viszonyokkal is magyarázható.
A hegyimentők leggyakrabban közepesen súlyos sérülések esetén nyújtottak segítséget – ezekből 161 eset volt. 83 mentett személy állapota a mentők szerint súlyos, életveszélyes volt. A segítséget leggyakrabban szlovákok kérték, őket követték a lengyelek és a csehek. A mentettek között voltak magyar, német, ukrán, belga és további tíz másik országból származó személyek is. „A HZS hegyimentői legtöbbször turistáknak segítettek, a túrázáshoz kapcsolódó mentések az esetek 58 százalékát tették ki. 50 esetben viszont kerékpárosok szorultak segítségre” – részletezte a HZS.
Ugyanakkor érezhetően megnőtt azoknak a mentéseknek a száma, amikor sérülés nélküli személyek kértek segítséget. Az ilyen jellegű hívások közül a legtöbbet – több mint 40 %-ot – lengyel turisták kezdeményezték.
A hegyi mentők emlékeztetnek arra, hogy a modern technológia korában, amikor szinte mindenkinek van okostelefonja, természetesnek kellene lennie megfelelő felszereléssel indulunk a hegyekbe. Ez azt jelenti, hogy megfelelő öltözetet kell viselni, legyen nálunk térkép, lehetőleg offline módban, legyen „B” terv, világítóeszköz, valamint tudjuk, hogyan kell meghatározni a GPS koordinátáinkat. „Mielőtt túrára indulna, a közösségi oldalak helyett ellenőrizze inkább a meteoradart, és ha már a kezében van a telefon, gyakorolja leolvasni a pontos GPS-koordinátákat is” – tanácsolja a HZS.
Végül emlékeztetnek: A Kárpátok mintegy 65 millió évvel ezelőtt keletkeztek. „Semmi sem történik, ha a rossz idő vagy a kimerültség miatt visszafordulsz. Az úticél pár napig még biztosan megvár” – zárják üzenetüket a hegyi mentők.
Forrás: https://spisgemer.korzar.sme.sk
