2017. január 31., kedd

A medvék egyharmada egyáltalán nem alszik téli álmot

A kemény fagyok és a lehullott hó sem garantálja, hogy a téli hónapokban valamennyi barnamedve elvonul téli barlangjába, és csak tavasszal, az énekesmadarak hívó szavára ébrednek fel téli álmukból.
A medvék egy része a természet megszokott rendje szerint ezen a télen is téli álmot alszik. Főleg igaz ez a nőstényekre – akik a közeljövőben hozzák világra utódaikat –, és velük együtt a fiatalabb medvékre is. A középkorú és az idősebb egyedek, főleg a hímek azonban még mindig mozognak az erdőkben és a hegyekben, ahogy ezt a Szlovákia hegyeiben kiránduló turisták által lefotózott és a különböző folyóiratok szerkesztőségébe beküldött medve lábnyomok is bizonyítják. Ezzel kapcsolatban Mária Apfelová, a Nagy-Fátra Nemzeti Park zoológusa elmondta, hogy kb. a medvepopuláció egyharmada még ebben az időszakban is aktív lehet.

Annak, hogy a medvék miért nem alszanak, a fő oka az elegendő táplálék lehet. „Az elmúlt évben a bükkösök gazdag termést hoztak, amely a medvék jelentős energiaforrásának számít. Mivel a medvék alaposan feltöltötték energiatartalékaikat, nincs szükségük téli álomra. Mint azt tudjuk, a medvék nem alszanak valódi téli álmot, amennyiben van elegendő élelmiszer, nem vonulnak vissza téli barlangjaikba” – magyarázza a zoológus annak okát, miért találkozhatnak a havas hegyekben a turisták medve lábnyomokkal olyankor, amikor van elegendő hó és a tél is keményebb, mint az utóbbi években megszokhattuk.
A bükkösök gazdag termésén kívül a medvék előszeretettel látogatják a vadásztársaságok által rendszeresen feltöltött vadetetőket, amelyekben nem csak széna és gabona, hanem gyümölcsök, zöldségek, száraz pékáru és ezekhez hasonló finomságok is megtalálhatók. A medvék a helyzetet kihasználva ezeknél a vadetetőknél könnyedén hozzájuthatnak a téli finomságokhoz. „A medvék mindenevők, így viszonylag széles azoknak a táplálékoknak a skálája, melyet fogyasztanak” – tette hozzá a zoológus hangsúlyozva, hogy a fő táplálékforrásuk a bükkfa makktermése.
Amikor nem túl mély a hó, a medvék egy része minden télen mozog a hegyekben. Aktivitásuk jeleivel főleg a turisták, a síalpinisták, valamint a turistautaktól távolabbi helyekre is eljutó hegymászók találkozhatnak.
„A medvével való találkozás esélye jelenleg mégis csak minimálisnak mondható, mivel a medvék már messziről meghallják lépéseinket a hóban. Ráadásul mivel ilyenkor a fákat, bokrokat nem borítja levélzet, messziről meglátják az embert, és időben továbbállnak” – mondja a zoológus, és hozzátette, hogy a medvék ebben az időszakban kevésbé agresszívak. Amennyiben újabb, jelentős havazás érkezik, és a medvéknek nehezebb lesz táplálékhoz jutni, akkor a ma még ébren lévők is téli álomra vonulhatnak, ez a tél folyamán bármikor bekövetkezhet. A medvék téli búvóhelye azonban nem olyan, mint amilyennek a legtöbb ember elképzeli – barlang vagy egy lyuk a földben, egy fa alatt. Legtöbbször a törpefenyőben vagy kisebb cserjék alatt keresnek búvóhelyet, és hagyják, hogy betemesse őket a hó. „Semmi esetre sem ajánljuk a turistáknak, hogy megkeressék a medvék téli búvóhelyét. Ha valaki megzavarja őket, nagyon gyorsan tudnak reagálni” – figyelmeztet a zoológus.
Amennyiben mégis szemtől-szembe találkozunk egy medvével, a legfontosabb, hogy maradjunk nyugodtak még akkor is, ha ez ebben a helyzetben szinte lehetetlennek tűnik. Ha nem esünk pánikba, megmenthetjük az életünket. Semmi esetre sem szabad kiabálni, elfutni, vagy a kezünkkel hadonászni. „Nyugodt hangnemben beszéljünk, ne nézzünk a szemébe – melyet ő párviadalra történő felhívásnak érezhet –, és lassan hátráljunk a helyszínről abba az irányba, ahonnét jöttünk. Fontos, hogy a medvének is hagyjunk szabad utat az elvonulásra” – közölte az alapvető szabályokat a szakember, aki már több alkalommal is néhány méter távolságra találkozott medvével, egyszer ráadásul a kölykével együtt. „Egyszer sem kerültem veszélyes szituációba, mindig minden jól sikerült”. Abban az esetben, ha mi később vesszük észre a medvét, mint ő minket, gyorsan, de csendben vissza kell vonulni, közben biztonságos távolságból figyeljük a medve mozgását, hogy lássuk, merre akar tovább menni, és el tudjuk kerülni azt a területet.
Végezetül megkérdezték a zoológust, hogy jelenleg mennyi medve él a Nagy-Fátra Nemzeti Park területén. A szakember erre azt válaszolta, hogy ezt nagyon nehéz megbecsülni, és felelősségteljesen nem lehetne még csak megközelítő számot sem mondani, mivel a medvék nagyon nagy területen mozognak.

Forrás és fotó: http://nasmikulas.sme.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...