A kemény fagyok és a
lehullott hó sem garantálja, hogy a téli hónapokban valamennyi barnamedve
elvonul téli barlangjába, és csak tavasszal, az énekesmadarak hívó szavára
ébrednek fel téli álmukból.
A medvék egy része a
természet megszokott rendje szerint ezen a télen is téli álmot alszik. Főleg
igaz ez a nőstényekre – akik a közeljövőben hozzák világra utódaikat –, és
velük együtt a fiatalabb medvékre is. A középkorú és az idősebb egyedek, főleg
a hímek azonban még mindig mozognak az erdőkben és a hegyekben, ahogy ezt a
Szlovákia hegyeiben kiránduló turisták által lefotózott és a különböző
folyóiratok szerkesztőségébe beküldött medve lábnyomok is bizonyítják. Ezzel
kapcsolatban Mária Apfelová, a Nagy-Fátra Nemzeti Park zoológusa elmondta, hogy
kb. a medvepopuláció egyharmada még ebben az időszakban is aktív lehet.
Annak, hogy a medvék
miért nem alszanak, a fő oka az elegendő táplálék lehet. „Az elmúlt évben a
bükkösök gazdag termést hoztak, amely a medvék jelentős energiaforrásának
számít. Mivel a medvék alaposan feltöltötték energiatartalékaikat, nincs
szükségük téli álomra. Mint azt tudjuk, a medvék nem alszanak valódi téli
álmot, amennyiben van elegendő élelmiszer, nem vonulnak vissza téli
barlangjaikba” – magyarázza a zoológus annak okát, miért találkozhatnak a havas
hegyekben a turisták medve lábnyomokkal olyankor, amikor van elegendő hó és a
tél is keményebb, mint az utóbbi években megszokhattuk.
A bükkösök gazdag
termésén kívül a medvék előszeretettel látogatják a vadásztársaságok által
rendszeresen feltöltött vadetetőket, amelyekben nem csak széna és gabona, hanem
gyümölcsök, zöldségek, száraz pékáru és ezekhez hasonló finomságok is
megtalálhatók. A medvék a helyzetet kihasználva ezeknél a vadetetőknél könnyedén
hozzájuthatnak a téli finomságokhoz. „A medvék mindenevők, így viszonylag
széles azoknak a táplálékoknak a skálája, melyet fogyasztanak” – tette hozzá a
zoológus hangsúlyozva, hogy a fő táplálékforrásuk a bükkfa makktermése.
Amikor nem túl mély a
hó, a medvék egy része minden télen mozog a hegyekben. Aktivitásuk jeleivel
főleg a turisták, a síalpinisták, valamint a turistautaktól távolabbi helyekre
is eljutó hegymászók találkozhatnak.
„A medvével való
találkozás esélye jelenleg mégis csak minimálisnak mondható, mivel a medvék már
messziről meghallják lépéseinket a hóban. Ráadásul mivel ilyenkor a fákat,
bokrokat nem borítja levélzet, messziről meglátják az embert, és időben
továbbállnak” – mondja a zoológus, és hozzátette, hogy a medvék ebben az időszakban
kevésbé agresszívak. Amennyiben újabb, jelentős havazás érkezik, és a medvéknek
nehezebb lesz táplálékhoz jutni, akkor a ma még ébren lévők is téli álomra
vonulhatnak, ez a tél folyamán bármikor bekövetkezhet. A medvék téli búvóhelye
azonban nem olyan, mint amilyennek a legtöbb ember elképzeli – barlang vagy egy
lyuk a földben, egy fa alatt. Legtöbbször a törpefenyőben vagy kisebb cserjék
alatt keresnek búvóhelyet, és hagyják, hogy betemesse őket a hó. „Semmi esetre
sem ajánljuk a turistáknak, hogy megkeressék a medvék téli búvóhelyét. Ha
valaki megzavarja őket, nagyon gyorsan tudnak reagálni” – figyelmeztet a
zoológus.
Amennyiben mégis
szemtől-szembe találkozunk egy medvével, a legfontosabb, hogy maradjunk
nyugodtak még akkor is, ha ez ebben a helyzetben szinte lehetetlennek tűnik. Ha
nem esünk pánikba, megmenthetjük az életünket. Semmi esetre sem szabad
kiabálni, elfutni, vagy a kezünkkel hadonászni. „Nyugodt hangnemben beszéljünk,
ne nézzünk a szemébe – melyet ő párviadalra történő felhívásnak érezhet –, és
lassan hátráljunk a helyszínről abba az irányba, ahonnét jöttünk. Fontos, hogy
a medvének is hagyjunk szabad utat az elvonulásra” – közölte az alapvető
szabályokat a szakember, aki már több alkalommal is néhány méter távolságra
találkozott medvével, egyszer ráadásul a kölykével együtt. „Egyszer sem
kerültem veszélyes szituációba, mindig minden jól sikerült”. Abban az esetben,
ha mi később vesszük észre a medvét, mint ő minket, gyorsan, de csendben vissza
kell vonulni, közben biztonságos távolságból figyeljük a medve mozgását, hogy
lássuk, merre akar tovább menni, és el tudjuk kerülni azt a területet.
Végezetül megkérdezték
a zoológust, hogy jelenleg mennyi medve él a Nagy-Fátra Nemzeti Park területén.
A szakember erre azt válaszolta, hogy ezt nagyon nehéz megbecsülni, és felelősségteljesen
nem lehetne még csak megközelítő számot sem mondani, mivel a medvék nagyon nagy
területen mozognak.
Forrás és fotó: http://nasmikulas.sme.sk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése