2025. június 13-án, pénteken a szlovák és a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TANAP és TPN) munkatársai önkéntesekkel kiegészülve indultak a tátrai völgyekbe, hogy a hegység szlovák és lengyel oldalán elvégezzék a tavaszi zergeszámlálást. Ezúttal 740 egyedet jegyeztek fel, ebből 491-et a szlovák, 249-et pedig a Tátra lengyel oldalán. A számlálás megerősítette a 2024 őszi zergeszámlálás során tapasztalt csökkenést, amikor 949 egyedet számoltak. A különbség 209 egyed, ami több mint 22 %-os csökkenést jelent.
A teljes állományban 94 gidát, 218 nőstényt és 66 hímet azonosítottak. 181 egyed esetében nem lehetett biztosan meghatározni a nemet vagy az életkort, ami gyakori jelenség az állatok gyors mozgása, a terep hozzáférhetetlensége és a magashegyi környezetben tapasztalható vizuális korlátok miatt. A legnagyobb, 35 egyedből álló csordát a Liptói-Tátrában figyelték meg.
A számlálásban több mint 100 szakember és önkéntes vett részt, akik az államhatár mindkét oldalán egyszerre figyelték a völgyeket és a hegygerinceket. A koordinált adatgyűjtés növeli a monitoring pontosságát, és a Tátra teljes területén, mint egy ökológiai egységen belül lehetővé teszi a zergepopuláció állapotának felmérését.
„A tavaszi zergeszámlálás megerősítette az utóbbi időben tapasztalt csökkenő tendenciát. Az elmúlt őszhöz képest 209 egyeddel kevesebbet számoltunk. Bár a gidák számának növekedése örömteli, az eredmények bizonyos változásra utalnak. Egyelőre nem tudjuk az okokat, de tovább vizsgáljuk a csökkenés lehetséges okait” – értékelte Erika Feriancová, a TANAP zoológusa. Mivel a tavaszi számlálást abban az időszakban végzik, amikor a zergék árnyékos helyeket keresnek és kevésbé aktívak, az eredmények részben torzulhatnak. Ráadásul a terep jellege és a kedvezőtlen időjárás is nehezítheti a megfigyelést, ezért a monitoring során 10-12 % megengedett eltéréssel számolnak.
A tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica) olyan specifikus faj, amely alkalmazkodott a szélsőséges magashegyi körülmények között való élethez. Kizárólag a Tátrában fordul elő, bármilyen jelentős populációcsökkenés potenciális kockázatot jelent a populáció genetikai vitalitására, és növeli a külső stresszhatásokkal szembeni sebezhetőségét – legyenek azok éghajlati, biológiai vagy antropogén eredetűek. „Hosszú távú célunk nemcsak a zergepopuláció stabilizálása, hanem megerősítése is. A monitoring korai figyelmeztető rendszerként szolgál, amely lehetővé teszi a negatív trendekre való reagálást. Ha a populáció a kritikus határ alá (300 egyed) csökkenne, ahogy azt az 1990-es évek végén tapasztaltuk, az visszafordíthatatlan következményekkel járhat az egész alfajra nézve” – tette hozzá Peter Olexa, a TANAP igazgatója.
Forrás: https://www.tanap.sk
