2025 nyarán megjelent Kovács Attila „Magyar emlékek a Tátrában” című monográfiája. A szerző az alábbi gondolatokkal ajánlja könyvét: „Kilenc éves koromban kerültem kapcsolatba a Tátrával, majd a hegy iránti szeretetem néhány év múlva nemzeti érzéssel társult, miután Tátralomnic közelében egy „Diósgyőr 1895” feliratú sínszálra bukkantam. Ez azért is érintett meg, mert Miskolciként a vasgyár a szülőházammal szemben, a Szinva-patak túloldalán található. Ebben az időszakban szerettem meg a villamos vasutat és kezdtem érdeklődni története iránt.
A komolyabb Tátra-kutatás felé vezető úton Ján Gašpar 2001-ben megjelent, tátrai képeslapokat bemutató albuma indított el, melynek nagy része magyar képeslapokkal van tele. Ennek hatására kezdtem el magam is gyűjteni a tátrai képeslapokat, később pedig mindent, ami a Tátrához köthető. Egy idő után annyi anyagom lett, hogy 2012-ben elkezdtem szisztematikusan, témakörönként megírni a Tátra magyar vonatkozású emlékeinek történetét. A téma után kutatva az aukciók mellett bejártam szűkebb és tágabb hazám múzeumait, könyvtárait és levéltárait. A Magyar Nemzeti Levéltár archívumában például nagyjából 4000 oldal minisztériumi dokumentumot találtam, melyet eddig sehol sem publikáltak, viszont tartalmuk számos területen átírja eddigi tudásunkat. Ilyen például a Csorbatói Fogaskerekű Vasút Társaság története, melyhez Szentiványi József első kérvényétől kezdve az utolsó műszaki felülvizsgálatig a teljes dokumentációt feldolgoztam. Hasonlóan kiemelkedő terület Tátralomnic története, hiszen a tudatosan kiépített telep parcellázási adatairól eddig nem ismertünk részleteket.
A kutatási érdekességek között számos meglepetést eredményeztek a helyszíni bejárások, hiszen a villamos témájában a hálózat felépítményei között sikeresen azonosítottam olyan pályaelemeket, amelyek a Kassa-Oderbergi Vasút szabványkönyvében is szerepelnek, és napjainkban is léteznek.
A turistatelepek tekintetében szinte mindenhol találtam magyar nyelvű emléket, köztük kimagaslik az „Áldj meg Uram kimentemben, vezérelj kormányozz visszatérésemben” szövegű kapuvers, a magyar nyelvű emléktáblák és a harangok szövegei („Magyarország védasszonyának, Szűz Máriának”).
A túrázás témakörében felkutattam az egykori menedékházak nyomait, számos egykori épület romjai ugyanis napjainkban is megtalálhatóak a hegyen.
A könyv tartalma tehát igen sokrétű. A Kassa-Oderbergi Vasút és a tátrai vasutak részletes leírása, az úthálózat, az ezek köré kiépített üdülőtelepek története – melyben minden egyes épület egyesével kerül bemutatásra –, a telepek körüli egykori sétautak, kiránduló célpontok bemutatása, a tátrai völgyek, csúcsok épített örökségének bemutatása, a menedékházak, a tátrai hegyimentés és hegyivezetés története, a különböző sportágak, sportegyesületek munkássága nagy részletességgel jelenik meg. Utóbbiak közül kiemelkedik az 1873-ban Ótátrafüreden alakult Magyarországi Kárpátegyesület, melynek tátrai tevékenységét is tartalmazza a monográfia.
Az 1991-ben újjáalakult Magyarországi Kárpát Egyesületnek és az egyesület elnökének köszönhető, hogy ez a monográfia egy kötetben megjelenhetett. A Wehner Géza vezetése alatt álló egyesület nemrégiben ünnepelte alapításának 150 éves jubileumát, a könyvet ennek a jubileumnak szentelve maga az egyesület adta ki.”
Forrás: Kovács Attila
