Az alábbi eset, melynek
leírását az egyik lengyel site olvasója e-mailben juttatta el a
szerkesztőségbe, 2016. szeptember 10-én játszódott le a Lengyel-Tátrában, a
Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) partján, a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető
turistaúton. Ezt írta az olvasó:
„Szép időben indultam
a Tengerszem-csúcsra, a hajnali indulásnak köszönhetően sorban állás nélkül
sikerült feljutni a csúcsra. A lefelé vezető úton azonban már egészen a Tengerszemig
tömegek jöttek felfelé velem szemben. A Tengerszemhez érkezve érdekes
szituációra lettem figyelmes. A tavat megkerülő turistaúton egy 10 év körüli
kislány zokogott kétségbeesetten, mellette az anyja. A kislány kérte az anyját,
hogy menjenek le, mert ez túl magas neki, és fél. Az anyja erre dühösen
reagálva azt mondta neki, hogy vagy feljön a csúcsra, vagy itt hagyja őt.
Kb. 10 percig figyeltem
a kislányt és az anyját, ekkor az anya hirtelen elindult felfelé, mire a kislány
még jobban elkezdett sírni. Egy arra járó idősebb férfi azt mondta az anyának, hogy
nem tanácsolja a gyereknek, hogy tovább menjen felfelé, mire az anya azt
válaszolta, hogy akkor itt hagyja őt.
Ekkor már nem bírtam
tovább türtőztetni magam, és azt mondtam a nőnek, hogy mint a gyermek törvényes
képviselőjének kötelessége a gyereke mellett maradni. Hallottam a nyomdafestéket
nem tűrő választ: „Mit akarsz, Te …, semmi közöd a szülői jogaimhoz!”. A kislány
ezután lassan megnyugodott, látva, hogy egyre több arra járó figyel fel a
párbeszédre, és folytatta az utat az anyjával.
Számomra a
magashegyekben elfogadhatatlan az ilyen szülői viselkedés.”
