2013. december 10., kedd

Etetik a kihalással fenyegetett tátrai zergéket

A tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica) olyan endemikus faj, amely csak a Tátrában él, az ezredfordulón azonban a kihalás veszélye fenyegette. Ez az egyedülálló faj 13 évvel ezelőtt csaknem kihalt, a zergepopuláció létszáma 2000-ben 160 egyedre csökkent. Szerencsére a kihalással fenyegető félelmetes forgatókönyv nem következett be, azóta a tátrai zergék száma fokozatosan növekszik, mára a zergeállomány csaknem hétszerese az akkorinak. A legutóbbi, az idei tél beállta előtt elvégzett zergeszámlálás adatai alapján jelenleg 1186 zerge él a Tátrában, ez 90-el több, mint egy évvel ezelőtt. „A jó hír az, hogy a teljes állományból 170 fiatal kölyköt számoltunk meg” – mondta el Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zoológusa.

A szlovák oldalon 872, a lengyel oldalon pedig 314 zergét számoltak, a zergeállomány jelentős része hosszú idő óta a Bélai-Tátra területén található, itt élnek a legnagyobb létszámú zergecsordák is. A szakember elmondta, hogy a zergék pontos létszámát nem lehet megállapítani, az eltérés akár 10 % is lehet. „A zerge nem ismeri a határokat, de mindig saját territóriumában tartózkodik. Olyan nem történhet meg, hogy egy zerge, vagy a teljes csorda elvándorol a Tátra egyik oldaláról a másikra” – meséli a zergék életéről a TANAP Igazgatója, Pavol Majko.
A tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica) 12-15 évig él, a párzási időszak október végétől decemberig tart. A nőstények egy, ritkán két újszülöttjüket május és július között hozzák világra. Az újszülöttek fél éves korukig szopnak, de 2 hónapos korukban már növényi táplálékot is magukhoz vesznek. Az első évben elkezd nőni a szarvuk, amely a második évben meggörbül. A zergék életének legnehezebb időszaka a tél. Állományuk téli csökkenéséhez hozzájárul a nem megfelelő mennyiségű táplálék, a mély hó, a lavinák, valamint a ragadozók, elsősorban a hiúz. Az ember okozta káros hatások minimálisra csökkentése érdekében a Tátra szlovák oldalán november 1. és június 15. között a menedékházaknál magasabban fekvő turistautakon téli zárlat van érvényben.
Az állománynak az utóbbi években tapasztalt növekedéséhez nagyban hozzájárul az emberi gondoskodás ezekről az állatokról. Az erdészek már októberben gondolnak a télre, amikor a zergék téli etetésére berkenyét készítenek elő. A TANAP Állami Erdészetének erdészei az ősz folyamán csaknem 1500 kilogramm madárberkenye bogyót gyűjtöttek össze és szárítottak meg a zergék számára. „A fákról leszedjük a teljes fürtöket, a levelekkel együtt. A szárított levelek és növényi szárak biztosítják a zergéknek a kellő rostbevitelt, amelyre az emésztőrendszer megfelelő működéséhez van szükségük” – mondta el Peter Lapšanský, a TANAP erdésze. A szeptember közepe óta szárított berkenyebogyókat az erdészek december és április között szállítják ki a zergék természetes telelőhelyeire. A madárberkenye termése gazdag ásványi anyag és vitaminforrás a zergék számára abban az időszakban, amikor hó és jég borítja természetes táplálékforrásukat. A berkenye a madaraknak köszönhetően egészen az erdő felső határáig, sőt, már a törpefenyők között is előfordul. A téli hónapokban a zergék szívesen látogatják azokat a helyeket, ahol a bogyókkal megrakott fák csúcsa kiemelkedik a hótakaróból.
A zergék téli etetése az 1990-es években kezdődött, amikor a zergeállomány létszáma nagyon lecsökkent. Ezzel az intézkedéssel próbálták meg elősegíteni az állomány növekedését, amely azokban az években az egész Tátrában a kritikus 300 egyed alá esett.

Forrás: http://vas.cas.sk; http://poprad.korzar.sme.sk; Fotó: Witek Kaszkin.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...