A tátrai zerge (Rupicapra rupicapra
tatrica) olyan endemikus faj, amely csak a Tátrában él, az ezredfordulón
azonban a kihalás veszélye fenyegette. Ez az egyedülálló faj 13 évvel ezelőtt
csaknem kihalt, a zergepopuláció létszáma 2000-ben 160 egyedre csökkent.
Szerencsére a kihalással fenyegető félelmetes forgatókönyv nem következett be,
azóta a tátrai zergék száma fokozatosan növekszik, mára a zergeállomány csaknem
hétszerese az akkorinak. A legutóbbi, az idei tél beállta előtt elvégzett
zergeszámlálás adatai alapján jelenleg 1186 zerge él a Tátrában, ez 90-el több,
mint egy évvel ezelőtt. „A jó hír az, hogy a teljes állományból 170 fiatal
kölyköt számoltunk meg” – mondta el Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP)
zoológusa.
A szlovák oldalon 872, a lengyel oldalon pedig 314 zergét számoltak,
a zergeállomány jelentős része hosszú idő óta a Bélai-Tátra területén
található, itt élnek a legnagyobb létszámú zergecsordák is. A szakember
elmondta, hogy a zergék pontos létszámát nem lehet megállapítani, az eltérés
akár 10 % is lehet. „A zerge nem ismeri a határokat, de mindig saját
territóriumában tartózkodik. Olyan nem történhet meg, hogy egy zerge, vagy a
teljes csorda elvándorol a Tátra egyik oldaláról a másikra” – meséli a zergék
életéről a TANAP Igazgatója, Pavol Majko.
A tátrai zerge (Rupicapra rupicapra
tatrica) 12-15 évig él, a párzási időszak október végétől decemberig tart. A
nőstények egy, ritkán két újszülöttjüket május és július között hozzák világra.
Az újszülöttek fél éves korukig szopnak, de 2 hónapos korukban már növényi
táplálékot is magukhoz vesznek. Az első évben elkezd nőni a szarvuk, amely a
második évben meggörbül. A zergék életének legnehezebb időszaka a tél.
Állományuk téli csökkenéséhez hozzájárul a nem megfelelő mennyiségű táplálék, a
mély hó, a lavinák, valamint a ragadozók, elsősorban a hiúz. Az ember okozta
káros hatások minimálisra csökkentése érdekében a Tátra szlovák oldalán
november 1. és június 15. között a menedékházaknál magasabban fekvő
turistautakon téli zárlat van érvényben.
Az állománynak az utóbbi években
tapasztalt növekedéséhez nagyban hozzájárul az emberi gondoskodás ezekről az
állatokról. Az erdészek már októberben gondolnak a télre, amikor a zergék téli
etetésére berkenyét készítenek elő. A TANAP Állami Erdészetének erdészei az ősz
folyamán csaknem 1500 kilogramm madárberkenye bogyót gyűjtöttek össze és
szárítottak meg a zergék számára. „A fákról leszedjük a teljes fürtöket, a
levelekkel együtt. A szárított levelek és növényi szárak biztosítják a
zergéknek a kellő rostbevitelt, amelyre az emésztőrendszer megfelelő
működéséhez van szükségük” – mondta el Peter Lapšanský, a TANAP erdésze. A
szeptember közepe óta szárított berkenyebogyókat az erdészek december és
április között szállítják ki a zergék természetes telelőhelyeire. A
madárberkenye termése gazdag ásványi anyag és vitaminforrás a zergék számára
abban az időszakban, amikor hó és jég borítja természetes táplálékforrásukat. A
berkenye a madaraknak köszönhetően egészen az erdő felső határáig, sőt, már a
törpefenyők között is előfordul. A téli hónapokban a zergék szívesen látogatják
azokat a helyeket, ahol a bogyókkal megrakott fák csúcsa kiemelkedik a
hótakaróból.
A zergék téli etetése az 1990-es
években kezdődött, amikor a zergeállomány létszáma nagyon lecsökkent. Ezzel az
intézkedéssel próbálták meg elősegíteni az állomány növekedését, amely azokban
az években az egész Tátrában a kritikus 300 egyed alá esett.
Forrás: http://vas.cas.sk;
http://poprad.korzar.sme.sk; Fotó: Witek Kaszkin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése