2011. március 9., szerda

Téli túra a Gerlachfalvi-csúcsra - videóval


A Gerlachfalvi-csúcs a Zawratról
Lassan közeledik a tavasz, legalábbis itthon, a jelenlegi országhatárok között. A Tátrában, a történelmi Magyarország legmagasabb hegységében viszont még várat magára a felmelegedés, ott még a tél az úr, és még az is marad jó néhány héten keresztül. Az ablakon keresztül kellemesen simogató napsütésben tartalmas kikapcsolódás lehet megnézni egy rövid videót a Tátra legmagasabb csúcsára, a Gerlachfalvi-csúcsra tett január végi túráról. A mászók a szokásos téli útvonalon, a Batizfalvi-próbán mentek fel és jöttek is le a csúcsról.

Itt szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy ez az útvonal nem turistaút. A Gerlachfalvi-csúcsra csak hegyi vezetővel lehet feljutni, illetve kellő tapasztalattal és igazolvánnyal rendelkező hegymászók mehetnek fel, télen ugyanúgy, mint nyáron. Megfelelő magashegyi tapasztalat nélkül nem ajánlott, hegymászó igazolvány nélkül pedig tiltott nekivágni ennek a szép túrának, amelynek rövid videója itt látható:


A Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) a Magas-Tátra és egyúttal a Kárpátok legmagasabb csúcsa, amely a főgerinctől D-i irányban kihajolva 2655 m magasságot ér el. A csúcs tulajdonképpen egy É-D irányban húzódó, kb. 700 m hosszú hegygerinc, amelyen több csúcs – pl. a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs (Zadný Gerlachovský štít, 2616 m), a Kis-Gerlachfalvi-csúcs (Kotlový štít, 2601 m), és középen maga a főcsúcs – is van. A Kis-Gerlachfalvi-csúcsból kettényílik a gerinc, és kialakítja a déli irányból nézve már messziről látható, jellegzetes Gerlachfalvi-katlant (Gerlachovský kotol).
A csúcs első megmászója 1834-ben sógorával, két ismeretlen zergevadász társával, valamint Spitzkopf (Urbán) Mártonnal együtt Still János alsóerdőfalvai tanító, a Tátra egyik legjobb ismerője és avatott vezetője volt. Első téli megmászására 1905. január 15-én került sor, amikor Janusz Chmielowski és Jordán Károly három vezető (Klimek Bachleda, id. Franz János és id. Spitzkopf Pál) segítségével jutottak föl a csúcsra.
Sokáig nem ezt a csúcsot tartották a Magas-Tátra legmagasabb csúcsának, pontos magassága csak 1839-ben lett megállapítva, Greiner Lajos mérései által. Korábban a liptóiak a Krivánt, a szepességiek a Lomnici-csúcsot, míg a lengyelek a Jég-völgyi-csúcsot tartották a legmagasabbnak, és bizony még turista körökben is több évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy egységesen elfogadják a Gerlachfalvi-csúcs elsőségét.
1894-ben, a millenniumi ünnepségekre való készülődés időszakában felmerült a csúcs átkeresztelésének kérdése, amikor az MTE egyik alapító tagja, dr. Mihálovics Béla a magyar királyság megteremtőjéről Szent István-hegy névre javasolta átkeresztelni. Ez a terv azonban nem talált támogatókra, így a csúcs neve 1897-ig nem változott, ekkor Ferenc József jóváhagyta az ország legmagasabb csúcsának Ferenc József-csúcsra való átkeresztelését. A lengyelek 1918 után egy ideig Lengyel-csúcs (Szczyt Polski) néven ismerték, míg a csehszlovák irodalomban 1918 után Legionáriusok-csúcsa (Štít Legionárov) néven szerepelt. 1949-től csehszlovák neve egy ideig Sztálin-csúcs (Stalinov štít) volt, de napjainkban a magyar, a szlovák és a lengyel nómenklatúrában is eredeti nevét viseli.

Kapcsolódó bejegyzések:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...