![]() |
| 2004. november 19. |
Hat évvel a Magas-Tátrát sújtó szélvihar után kedvező változást mutatnak a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) kutatási eredményei. A természeti csapás 6. évfordulója alkalmából november 19.-én megrendezésre kerülő konferencián teszik közzé a TANAP Múzeum kutatási részlege által a klimatológiai, talajtani, hidrológiai, állat- és növénytani, valamint erdészeti területen végzett legújabb kutatási eredményeket. Az eltelt hat évben tapasztalható legszembetűnőbb változás, hogy a szélvihar által letarolt, majd később a károktól mentesített területen újfajta növénytakaró alakult ki.
Peter Fleischer, a kutatási részleg vezetője elmondta, hogy a vártnál gyorsabb ütemben fejlődött ki a fás növényzet az érintett területeken. Úgy tűnik, túlzóak voltak azok az aggályok, amelyek a szélvihar után azt jósolták, hogy évtizedekbe telik, mire a Tátra kiheveri a katasztrófát. Ma az látható, hogy a szélvihar által érintett területet ismét növénytakaró borítja. Nem hagyható figyelmen kívül a tátrai lucfenyő és vörösfenyő természetes regenerációja sem, összességében tehát megállapítható, hogy az újraerdősítési feltételek igen kedvezőek.
A kutatás kiterjedt a száraz erdőkre is, hiszen a Tátrában évente hozzávetőlegesen 1000 hektárral nő a szúfélék által elpusztított erdőterület nagysága. A száraz erdők természetes megújulásának feltételei kedvezőtlenebbek, mint a vihar által érintett erdők felélesztése. A szúfélék által terjesztett betegségek nagyobb károkat okoznak a tátrai erdőkben, mint az emlékezetes szélvihar, a természetre gyakorolt káros hatás jóval nagyobb az egyszeri természeti csapás okozta károknál.
