Egyedülálló filmfelvétel a Tátrából 1937-ből Hír

Nagy Árpád

2020/05/04

Hirdetés

1937-ben a gazdag budapesti Brust család ellátogatott a Tátrába és más helyekre az akkori Csehszlovákiában. A kirándulásra magukkal vittek egy akkoriban még szokatlannak mondható eszközt – egy kézi kamerát. Az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának köszönhetően – amely a zsidók életéről gyűjt dokumentumokat – most láthatjuk, milyen volt a Tátra több mint nyolcvan évvel ezelőtt. A képkockákon a Csehszlovák Turisták Klubja logójával felismerhető egy menedékház, amely az 1884-ben épült egykori Zerge-szálló lehet a Nagy-Tarpataki-völgy torkolatában, a Rainer kunyhó közelében. Az épület ma már nem létezik, de a film készítésének idején 10 szobájában akár 100 turistát is el tudtak helyezni. A film következő részében láthatjuk az akkori turistautakat, és az egyedi történelmi felvételekben megismerhetjük a Tar-patak vízeséseit is. Két perc múlva a film szerzőivel együtt elindulunk a Dunajechez (Oh felejthetetlen Dunajec), ahol az akkoriban is népszerű tutajozásra indulnak. Érdekes, hogy a tutajosok polgári ruhát viselnek, és nem népviseletet, ahogy az napjainkban szokás. A kirándulás után visszatérünk a Tátrába, a turisták valószínűleg a Csorbai-tó mellett sétálnak, a háttérben látható egy síugrósánc. Ez az ún. Jarolímek-sánc lehet, melyet 1926-ban építettek a Malompataki-völgyben, és legfényesebb napjait 1935-ben (azaz két évvel a film forgatása előtt) élte, amikor FIS versenyt rendeztek itt. Rendkívül fontos pillanat a filmben a 6 perc 34 másodpercnél látható jelenet, amikor az operatőr felvett a festőt munka közben, akit sajnos nem sikerült azonosítani. Egy pillanattal később azonban felismerjük egy szálloda, mégpedig a mai Grand Hotel Kempinski sziluettjét. Ezt néhány családi felvétel követi a turistaúton történő sétáról, a mosolyogtató „De nehéz az élet!!!” felirattal, majd a film tátrai része a Grand Hotel belső felvételeivel zárul.

A főszereplők nehéz sorsa

A képeken látható, hogy a család élvezte a Tátrában töltött kirándulást, de életük a II. világháborúnak köszönhetően hamarosan megváltozott. Brust Elek egy neves zsidó családból származott. 1899-ben született, és 1933. június 4-én Olaszországban, Abbáziában feleségül vette a 12 évvel fiatalabb Livia „Lilly” Schwarcz kisasszonyt, egy órásmester lányát. A házaspár mindkét tagja egyetemi végzettséggel rendelkezett, és az esküvő után egy nagy pesti lakásban éltek. Brust papírdobozokkal kereskedett, ami sikeresnek bizonyult, a család a felsőbb osztályba tartozott. Volt sofőrjük, szakácsuk, szobalányuk, és amikor 1934 márciusában megszületett Éva, a lányuk, bébiszittert is alkalmaztak.

Mint több tízezer család, a Brust család boldogságának is a II világháború vetett véget. 1941-ben Eleket sok más zsidóval együtt munkatáborba vezényelték. Lilly kezdetben hetente egyszer meglátogathatta, hogy élelmet és a szükséges dolgokat vigyen számára, majd a feketepiacon sikerült beszerezni olyan engedélyt, mely alapján a férjét szabadon engedték. Rövid otthoni tartózkodása után azonban 1943-ban ismét kényszermunkára rendelték.

Noha Eleket 1944 márciusában szabadon engedték, az ország helyzete jelentősen romlott. Március 18-án, Éva lányuk tizedik születésnapjának napján a náci csapatok bevonultak Budapestre. A zsidókat elkülönítették és sárga csillagokat kellett viselniük. A németek gettót hoztak létre a városban, amelybe a háború végén 70 ezer zsidót zsúfoltak össze, további 20 ezer zsidó élt a gettón kívüli, külön megjelölt házakban. Elek felhasználta a kapcsolatait, és sikerült elérnie, hogy a hatóságok saját házukat jelölték ki nekik lakhelyükként, így nem kellett elhagyniuk otthonukat, de csak az egyik szobát lakhatták, a családtagok és a barátok pedig a többiekbe költöztek. Eleknek nem engedték, hogy dolgozzon, így lányuk, Éva és egy barátja által összegyűjtött cigarettacsikkekből és szivarból készített cigaretta eladásából éltek.

Brust Elek a háború ellenére továbbra is nagyon aktív volt a zsidó közösségben, egyike volt azoknak, akik Adolf Eichmann-nal tárgyaltak. Sikerült kapcsolatba lépnie Raoul Wallenberg világhírű svéd diplomatával, aki körülbelül 100 ezer zsidót mentett meg Budapesten. Brust és családja azon kiválasztottak között volt, akik útlevelet kaptak tőle, hogy elhagyják az országot. Elek és Lilly azonban nem voltak hajlandóak beköltözni Wallenberg biztonságos házába, mert attól tartottak, hogy túl sok zsidó magára vonja a nácik figyelmét. Titokban letelepedtek egy üres lakásba, amely hozzájuk tartozott, és azon éltek, amit a házvezető hozott nekik.

1944 decemberében Budapestet megostromolta a szovjet hadsereg. Nem volt áram, gáz és víz, kevés volt az élelem. A Vörös Hadsereg támadása után a Brust család úgy döntött, hogy elhagyja a várost. Éjszaka utaztak, de útközben más zsidókkal együtt katonák vették őket körül. Megnézték a dokumentumaikat, majd felsorakoztatták, hogy agyonlőjék őket. Mielőtt azonban tüzelni kezdtek, bomba robbant a közelben, így a katonák elmenekültek, hogy biztonságos helyet keresenek. A csoportnak így paradox módon egy bomba mentette meg az életét, és a Brust családnak végül sikerült eljutnia Érdre, ahol a háború végéig sok más zsidóval együtt földalatti bunkerekben rejtegették őket.

1945 tavaszán, a felszabadulás után visszatértek Budapestre, ahol Elek rövidesen eladta üzletét. A kommunista rezsim hatalomra kerülése után a család a rokonok támogatásának köszönhetően Párizson és Londonon keresztül az Egyesült Államokba emigrált. 1947 májusában New York-ban telepedtek le, ahol Brust tíz évvel később meghalt. Lilly 1983-ban újraházasodott és 2001. november 8-án 89 éves korában elhunyt. Noha a házaspár és lányuk túlélte a holokausztot, sok rokonuk nem volt ennyire szerencsés. Két családtagjuk, akik 1944 márciusától októberéig velük együtt éltek, a Dunába fulladtak, és Brustnak a fogazatuk alapján kellett azonosítania holttestüket. További rokonok nagy részét Auschwitzba küldték, ahol Brust Elek egyik unokaöccse Dr. Mengele perverz kísérleteinek áldozatává vált. A Tátrában való tartózkodás tehát a család életének utolsó boldog időszakához tartozott, melyet mások életével együtt a II. világháború kitörése szakított meg.
Az eredeti filmfelvétel itt nézhető meg!

Forrás és fotók: https://dromedar.zoznam.sk

Hirdetés