Hogyan és mit fotózzunk a hegyekben? Hír

Nagy Árpád

2021/06/21

Hirdetés

Ebben a cikkben megismerkedhetünk a hegyi- és tájfotózás alapjaival, az éjszakai hegyi fotózáshoz használt beállításokkal, egyéb hasznos funkciókkal és alkalmazásokkal, a fotózásra alkalmas helyszínekkel, valamint a szükséges felszereléssel és azzal, hogy hogyan készüljünk a hegyekbe

A hegyi fotózáshoz az általános fotózáson kívül még két fontos dolog szükségeltetik: hajlandóság a gyaloglásra, túrázásra, új helyek felfedezésére, valamint a hegyi túrára való felkészülés, beleértve a fotózáshoz szükséges alapvető felszerelést. Ebben a cikkben leírom, hol és mikor érdemes fotózni, mit vigyünk magunkkal és hogyan tegyük fotóinkat kellemesen fogadhatóvá.

Fotózás napsütésben

Mikor fotózzunk?

A legjobb fények általában napkelte vagy napnyugta idején vannak – személy szerint én inkább a napkeltét kedvelem, mert véleményem szerint a lágy fénynek köszönhetően jobban érzékelhetőek a táj értékei. Itt az ideje, hogy megemlítsem a túra szempontjából fontos első szervezési szempontot: ismerni kell saját fizikai állapotunkat, hogy reálisan fel tudjuk mérni, mennyi időre van szükségünk a helyszínre történő eljutáshoz. Ha napkelte idején fényképezünk, az azt jelenti, hogy a nap hátralévő részében tétlenül ülünk? Nem! Bármikor érdemes túrázni. Az egész napot a terepen tölthetjük, nyugodtan mozoghatunk egyik helyről a másikra. Számtalan érdekes témát találunk, érdemes emlékezetünkbe vésni azokat a helyeket, ahová a következő napkeltét tervezzük.

Hogy komponáljuk meg a fotót?

A tájképfotózásnál a fő szabály a harmadolás. A keret összes elemének megfelelőnek kell lennie: sem túl soknak, sem túl kevésnek – az ilyen fotók biztosítják a fotót megtekintők elismerését.

A tájképfotózást az állvány megfelelő helyre történő felállításával kezdjük. A keresőben ellenőrizzük, hogy arról a helyről lehetséges-e fotózni a három harmados szabály tiszteletben tartásával, és ha szükséges, módosítsuk az állvány helyét. Ezt tegyük meg a lehető leghamarabb, nehogy kihagyjuk azt a pillanatot, amikor a fények tökéletesek. Miután beállítottuk a keretet, megvárjuk a legjobb fényeket.

Milyen felszerelésre van szükségünk?

Gyakran kérdezik tőlem, hogy milyen objektívet érdemes használni a tájképfotózáshoz. A magashegyi / tájképfotós alap objektívje a széles látószögű és a teleobjektív. A széles látószögű esetében a legjobb a 14-30 mm-es, míg a teleobjektív 70-200 vagy 100-400 mm legyen. Elhihetitek nekem, hogy ezzel a felszereléssel a legtöbb tájfotó elkészíthető, és megkezdődhet a magashegyi fotós kalandunk.

A széles látószögű objektív a völgyektől a gerinceken át a csúcsokig használható. Ez olyan univerzális objektív, amelyet általában nem is akarunk majd leválasztani. A teleobjektív hasznos lesz nagy távolságban lévő hegyvidéki alakzatok, valamint a gerincen vagy völgyekben sétáló emberek vagy állatok fényképezésénél. A harmadik objektív – vagy esetleg az egyetlen, amelyet magunkkal szeretnék vinni a túrán – 24-70 mm gyújtótávolságú lehet, a tájképfotózás szempontjából ez a legsokoldalúbb objektív.

A felszerelés elengedhetetlen része az állvány. Ennek magasnak, de stabilnak kell lennie – a modellválaszték nagy, ezért azt tanácsolom, hogy olyat keressünk, amelyik nem nehezebb lesz 2 kg-nál. Felállítása után érjen legalább a mellkasunkig. Fontos, hogy stabil és erőteljes lába legyen – akkor még nagyobb zűrzavar esetén is kevésbé valószínű, hogy feldőljön. Sajnos a nehéz állványok a legstabilabbak – valamit valamiért.

Ne feledkezzünk meg a szűrőkről sem. Kezdőknek alapvetően két szűrő elég lehet, ezek a polár és az UV szűrő. Azok, akik már rendelkeznek némi tudással a témában, és szeretnének érdekesebb hatásokat elérni, érdemes beruházniuk négyzet alakú szűrőkbe, félszűrőkbe, szürke szűrőkbe stb.

Kompozíció

A tájképfotózásnál gyakori hiba az előtér elhanyagolása. Ezért azt tanácsolom, erre figyeljünk oda. Ha már a csúcson vagyok, és várom a napfelkeltét, mindig alaposan megnézem, mi lesz az előtérben. Ezek lehetnek kövek, füvek vagy sziklaalakzatok – bármi, ami megragadja a szemet és változatossá teszi a képet. A fenti tipp természetesen az ilyen feladatokra alkalmas, azaz nagylátószögű (14-30 mm) vagy univerzális (24-70 mm) objektívvel történő fényképezéshez szükséges. Teleobjektívvel történő fényképezéskor az előtér nem annyira fontos, mert általában sok más érdekes tárgy van a háttérben.

Expozíciós paraméterek

Alapvető tanács: használjon zárt rekeszt és alacsony ISO értéket. Nagyobb rekeszszámmal (f/8 és f/16 között) nagy mélységélesség érhető el, ami azt jelenti, hogy a képek a közeli és a távoli síkban is élesek lesznek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a legmagasabb rekeszértékeknél, f/14 felett a fényképek veszítenek a minőségükből. Ezután érdemes bekapcsolni a HDR módot (automata módban), és három fotót készíteni különböző expozíciós időkkel. Később, a Lightroomban történő feldolgozás során a három fotót HDR-technikával egy képpé egyesítjük, és így egy tökéletesen exponált, jó minőségű fotót kapunk.

Ami az ISO-értékeket illeti, a legjobb, ha a nagyobb rekeszértékeknél (f/11-től kezdve) nem lépi túl az ISO 400 értéket. Így a képek kevéssé lesznek zajosak, és az utómunka során többet tud belőlük kihozni. ISO 800 fölött a zaj túlságosan kifejezővé válik, megjelenik az úgynevezett szemcsésedés, amit nem szeretünk a tájképfotózásánál.

Éjszakai felvételek

Kezdjük azzal, hogy az éjszakai fotózás a hegyekben még nagyobb erőfeszítéssel jár, a terep jobb ismeretét és a hegyi túrázásra való felkészülést igényli. A fényképezőgép beállításai teljesen mások lesznek, mint nappal – ez azonban nem olyan nehéz. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az éjszakai fotózás paramétereit. Kezdjük azzal, ami a legfontosabb:

Mikor?

Nincs egyértelmű válasz. A Tejút esetében például a legjobb időszak április és június vége között lesz. Természetesen telihold idején a Tejút körvonalai nagyon halványak – azt tanácsolom, hogy ezt az időt használjuk ki egy kis alvásra.

Milyen felszereléssel?

Az biztos, hogy nem szabad megfeledkezni a megfelelő ruházatról – még azok is meglepődhetnek, akiknek van tapasztalatuk a nappali túrázásban a hegyekben, hogy sötétedés után mennyire lecsökken a hőmérséklet. Szükség lesz egy fejlámpára is... és egy másodikra is.

Érdemes emlékezni a megfelelő táplálkozásra és a folyadékbevitelre, mert ha éjszaka dolgozunk, akkor valahogy kompenzálnunk kell az alváshiányt.

Még csak emlékeztetnem sem kell az állványra. Objektívek: a legjobbak a széles látószögű és a fix objektívek, amelyek fénye 2,8 vagy alacsonyabb. Éjszakai fotózáshoz általában 14-24 mm f/2.8 és 20 mm f/1.8 mm-t veszek.

A „felszerelés” külön kategóriája a telefonra telepítendő alkalmazások:

- PhotoPills – ellenőrizhetjük, hogy mikor és hol kel vagy nyugszik a Nap és a Hold, mikor lesz telihold, és a Hold felszínének hány százaléka látható aznap este. Megnézhetjük, hogy egy adott helyen és egy adott éjszakán hol lesz a Tejút az égbolton.

- ICM, Meteoblue, Windy – véleményem szerint a legmegbízhatóbb meteorológiai szolgáltatások.

- Deluxe Moon Pro – a Hold fázisának és a fel- és lenyugvás órájának ellenőrzése.

Expozíciós paraméterek

Magas ISO értékek (4000-től 12800-ig). Akinek pl. Nikon D750, D610 vagy az új Z50, Z5, Z6 tükör nélküli fényképezőgépe van, akkor magasabb ISO-értéket is lehet használni, mert a technológia igen sokat fejlődött – nehéz elhinni, hogy milyen jó éjszakai képeket lehet vele készíteni.

Vegyük a rekesznyílást a lehető legalacsonyabbra – ez néha lehetővé teszi alacsonyabb ISO-értékek használatát. Példa: ha a Tejútról f/2,8-as rekesznyílással készítek egy képet, akkor az ISO értéket könnyedén 6400-ra állíthatom. Ha a Tejútról a legalacsonyabb, f/4-es rekesznyílással készítenék egy képet, akkor az ISO értéket 12800-ra kellene állítanom.

Fehéregyensúly. Az éjszakai fényképezésnél nem használhatunk automatikus beállításokat, át kell váltanunk kézi beállításra. Érdemes a fotók színét a valóságtól hidegebbnek, nyersebbnek beállítani, ez megkönnyíti számunkra, hogy később a feldolgozás során a színeket a kívánt színhez igazítsuk.

Kapcsoljuk ki a képstabilizátort.

Állítsuk a fókuszt a végtelenre, vagy váltson manuális fókuszra. Ez utóbbi esetben fokozottan figyeljük a tárgyakat a fényképezőgép keresőjében vagy a kijelzőn, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy nem elmosódottak-e. Szerencsére manapság már rögtön láthatjuk a hatást, és szükség esetén kipróbálhatunk más beállításokat.

Használjunk kioldókábelt vagy önkioldót, hogy ne mozdítsuk el a fényképezőgépet, amikor megnyomjuk a kioldót.

Expozíciós idő. Ha csillagokat fényképezünk, nem érdemes 25 másodpercnél tovább fotózni, mert különben a csillagok mozgása miatt az égen a kép elmosódott lesz (hacsak nem ezt akarjuk elérni). Általában a legjobb, ha a záridő 8 és 25 másodperc között marad.

Hol fotózzunk?

Inspirációként felsorolom kedvenc helyszíneimet a Tátrában, amelyek napfelkeltekor és napnyugtakor, minden évszakban vonzóak lehetnek. Természetesen ez csak egy mintalista, mindenki keresse meg saját kedvenc helyét, és alkosson egyedi képkockákat.

Kezdőknek:

• Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana) ls Lúd-nyak (Gęsia Szyja)