Like a csúcson – avagy hogyan változtatja meg a közösségi média a Tátrát Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2021/05/31
Hirdetés
Nem lehet vita tárgya, hogy a közösségi oldalak (a Facebook és az Instagram) megváltoztatják a turistákat és velük együtt a Tátrát is. A turisták valahogy túl fogják élni, de hogy a Tátra túléli-e, az még nem derül ki. Még kb. 10 évvel ezelőtt is, amikor megmásztunk egy tátrai csúcsot, elértünk egy magashegyi tavat, leküzdöttünk egy nehéz útvonalat, vagy csak készítettünk valahol egy gyönyörű fotót, barátainknak elküldve dicsekedhettünk el élményeinkkel. Kevés embernek volt honlapja vagy blogja, ahol meg tudta osztani tátrai eredményeit, élményeit. Néhány évvel ezelőtt, a közösségi média hihetetlen fejlődésével minden megváltozott. Lengyelország legnépszerűbb hegysége, a Tátra az egyik legtöbbet fotózott turistacélpont lett, a Tátrával foglalkozó Facebook-oldalak és csoportok több százezer követővel rendelkeznek. Fontos lenne azonban, hogy a még több lájkért folytatott harc ne váljon élet-halál harccá egy nehéz ösvényen, és hogy a tátrai természet túlélje ezt a Facebook-támadást.
Idén télen a Facebookon népszerűségi rekordokat döntöttek a jégcsákánnyal a kezükben a tátrai csúcsokat megmászó turisták fotói. Gyakran úgy tűnik, hogy az ilyen túrákról készült fényképek közzétételének lehetősége a legfőbb tényező, ami miatt egyáltalán ezekre a csúcsokra indulunk.

Krókusz-turizmus
„Az, hogy a közösségi média hatással van a tátrai turisták létszámára, a krókusz fotózás népszerűségében is megmutatkozik. Jó 10 évvel ezelőtt nem hallottunk olyanról, hogy pl. a Chochołowsi-völgybet turisták tömegei ostromolták volna” – mondja Krzysztof Baraniak, a Facebook legnépszerűbb Tátra rajongói oldala, a Tatromaniak létrehozója. A közösségi médiában megjelenő fotók, posztok arra ösztönözik az embereket, hogy látogassanak el néhány egykor kevésbé népszerű helyszínre. „Akiknek sok követőjük van, ezeken a helyeken fotózza magát, majd a fotókat a közösségi média felületére feltöltve azonnal következik a hólabda effektus. Sok követőjük van, akik szintén látni szeretnék azt a helyet és hasonló fotót szeretnének készíteni” – magyarázza Krzysztof Baraniak.
A kérdés továbbra is az, hogy a biztonságos tátrai túrázás szempontjából mit jelent a Facebook-turizmus. „Néhány évvel ezelőtt a téli időszakban nem indultak tömegek a Tengerszem-csúcsra (Rysy), és nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a túra ebben az évszakban sok ember számára kihívást jelent” – mondja Krzysztof Baraniak. Az elmúlt szezonban sok baleset történt a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton, de a TOPR mentőakciók száma a Tátrában nem növekszik exponenciálisan. „Ebben nagy jelentősége lehet a közösségi média pozitív hatásának, melynek köszönhetően a magashegyi túrákra felkészítő tanfolyamok könnyebben elérhetővé és népszerűbbé váltak” – véli Krzysztof. Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy a közösségi média pozitív és negatív hatással is van a tátrai turizmusra. „Végül is minden az embereken múlik. Ha valaki lát egy szép téli panorámát a Tatromaniak oldalon, és úgy dönt, hogy meg szeretné mászni a Tengerszem-csúcsot, és kellően felkészül rá, az jó, de ha valaki tapasztalatlanul dönt úgy, hogy megmássza ezt a csúcsot, az már rosszabbul is végződhet” – foglalja össze a Tatromaniak alapítója.
A Facebook természetesen azokat a sportembereket is népszerűsíti, akik úgy döntenek, hogy egy nap vagy 24 óra alatt többször is megmásszák a csúcsot. „Egyesek azt gondolják, hogy sokan csak a lájkvadászat miatt futnak fel a Tengerszem-csúcsra, de a fő motiváció szerintem az, hogy az ember próbára tegye a Tátrában a képességeit, legtöbbször erről van szó, az pedig, hogy ez kiváltja a média érdeklődését, csak mellékes” – teszi hozzá Baraniak.
Néhány hete volt egy negatív példa arra, hogy a közösségi média hogyan befolyásolhatja a természetet. Az általában csendes és meglehetősen békés Pańszczyca-völgy nagyon népszerűvé vált a sítúrázók körében, miután néhány látványos, a freeride pályákat bemutató fotó felkerült a Facebookra. Sokan elhagyták a jelzett ösvényt, beléptek a lezárt, védett természetvédelmi területekre, majd a közösségi médiában közzétették a sítúráról készült beszámolóikat. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) azonban gyorsan reagált, és további intézkedésig egyszerűen lezárta a területet.
„Az ilyen fotók, amelyek csúcskategóriás öltözékben, minőségi felszereléssel mutatják be a turistát valahol a Tátra csúcsain, nyilvánvalóan vonzóak mások számára” – magyarázza Jakub Brzosko tátrai túravezető és tapasztalt sítúrázó.

Hölgyek bundában
Jakub nemrégiben a Gáspár-csúcson (Kasprowy Wierch) látott egy olyan helyzetet, amikor a sípályán valaki olyan nyomvonalat alakított ki, amely nyílegyenesen vezet a csúcsra anélkül, hogy könnyű íveket húzott volna a kevésbé tapasztalt síelők számára. Ezt a nyomot mások aztán teljesen felkészületlenül követték. Megjelentek ott szőrmkabátos, neves cégek logóival díszített öltözetben lévő hölgyek, akik mintha egy másik világból jöttek volna. Feltűntek síléccel a lábukon turisták, akik megpróbálták követni a nyomvonalat, de teljesen felkészületlenek voltak hozzá. Elestek, arccal a sílécükre zuhantak. „Azt persze nem tudom, hogy ezek az emberek hogy kerültek oda, talán a Facebook, talán a divat, vagy talán a bezért sípályák miatt. De az eset jól mutatja, hogy ki mindenki elindul a Tátrába. Ezek az emberek mindenféle tudás, tapasztalat, önvizsgálat és megfelelő felszerelés nélkül voltak a hegyen, igényes terepen” – mondja Jakub Brzosko.
Véleménye szerint a Pánszczyca-völgy példája - melynek népszerűségét a Facebook csak növelte – bizonyítja, hogy milyen jelentős a közösségi média hatása a Tátrában, és ez nem feltétlenül jó dolog. „Valami sajnos megváltozott. Egyre többen vagyunk a világban, nem megyünk külföldre, mert világjárvány van, a Tátra pedig ostromot él át. A lehető leghamarabb át kell értékelnünk a hozzáállásunkat, mert ezek zsebkendőnyi hegyek, és a Tátra jelenlegi formájában nem biztos, hogy túléli ezt a népszerűséget. Hányan tudják vajon, hogy Pańszczyca-völgytől nem messze van a Waksmundi-völgy, amely természetvédelmi terület medvebarlangokkal, és ha arra síelve megzavarjuk az állatok, például a vemhes zergék szokásos útvonalát, az számukra rosszul is végződhet.

A hegyek fensége
Ezek az új típusú turisták, akik egyre gyakrabban jelennek meg a hegyekben, a hegyek leépüléséhez vezethetnek. „Számomra a legfontosabb a hegyek természetessége, vadsága, fenségessége és szépsége, ezért szeretek ott lenni. Ha a „csinálj, amit akarsz” szlogen győz, akkor ezek a valódi hegyek eltűnnek. A szezon egyre hosszabb lett, régen novemberben béke volt a hegyekben, most minden napsütéses hétvégén tömeg van. Elértünk a falig” – véli Jakub Brzosko.
Véleménye szerint nem messzire, csak Szlovákiában kell keresni a megoldást. Novembertől júniusig a Tátrában a magashegyi menedékházak feletti ösvények le vannak zárva. „Ez megoldás lehet, mert a menedékházak nyitva vannak és látogathatóak, talán még a Kasprowy régióját is elérhetővé lehetne tenni. Ez a megoldás Szlovákiában jól működik. Mindkét nemzeti park bioszféra-rezervátum. Ha ott télen védik a természetet, nálunk pedig nem, akkor itt nincs következetesség, a Tátrában mégis ez a gyakorlat. Déli szomszédunkhoz hasonlóan a turisták itt is lehetőséget kaphatnának arra, hogy engedéllyel rendelkező hegyivezetőkkel belépjenek a magasabban fekvő turistautakra.
Véleménye szerint a tátrai turisztika egyre rosszabb állapotát igazolja, hogy évről-évre olvashatunk a Halastónál (Morskie Oko) rekedt turistacsoportokról szóló híreket. Ez azt is mutatja, hogy a Tátrát egészen más emberek látogatják, mint a múltban. „Nemrégiben a Konrád-púpon (Kopa Kondracka) hallottam, amikor egy turista meglepődve mondta, hogy nincs ott semmi látványosság” – tette hozzá Jakub. Véleménye szerint a Podhale régió önkormányzatainak kellene foglalkozni azzal, hogy a turisták számára olyen látnivalókat biztosítsanak, hogy ne kelljen mindenkinek a hegyekbe mennie. „Eközben rossz idő esetén Zakopanéban a Krupówkin kívül nincs hova menni, nincs mit kínálni a turistáknak. Véleményem szerint Kościelisko önkormányzata sokkal nagyobb hangsúlyt fektet ilyen látnivalók létrehozására” – foglalja össze Jakub Brzosko.
Jan Krzeptowski Sabała, a Tátrai Nemzeti Park munkatársa két egyértelmű példát mutat be arra, hogy a közösségi média hogyan változtatja meg a tátrai turizmust. Az első a turisták növekvő száma, akik egy csodálatos fotóra vadásznak a krókuszokról, a második pedig a nagyon népszerű kirándulások a csúcsokra napfelkelte vagy napnyugta előtt. „A krókuszok népszerűségére valószínűleg elsősorban a gyönyörű fotókra épülő Instagram volt hatással. Ugyanaz a motiváció, hogy egy szép fotót készítsenek és feltegyék a közösségi oldalakra, sokakat arra késztet, hogy még hajnal előtt a Tátrába induljanak” – magyarázza Jan Krzeptowski Sabała. Ebben az esetben azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a Tátrában a természet és az éjszaka mozgó állatok védelme miatt sötétedés után csak télen engedélyezett a túrázás. „A közösségi média egyrészt népszerűsíti a szabadtéri tevékenységeket és a tátrai túrázást, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan hiánypótló sport, mint a sítúrázás, szinte nemzeti sporttá váljon” – teszi hozzá Sabała. Véleménye szerint, ha a síelés a Tátrában továbbra is ilyen ütemben fejlődik, akkor el kell gondolkodni azon, hogy télen néhány ösvényt le kell zárni a síelők elől. 

Oktatás, oktatás és oktatás
Az ismert Rafał Raczyński hegymászó, a Tatromaniacy csoport társalapítója és adminisztrátora szerint látható, hogy a közösségi médiában megosztottság uralkodik. A tudatos turisták egy része keresi az időjárási információkat, a lehető legtöbbet akar tudni a hegyekről. A másik része eljön a Tátrába, ahol csak a Halastóhoz és a Gáspár-csúcsre szeretnének feljutni. „Sok közöttük a fiatal, akik elsősorban szórakozni jönnek. A Lengyel-Öt-tó völgyéből leereszkedve nemrég találkoztam egy 20 évesekből álló csoporttal, akik azt hitték, hogy hágóvas nélkül is boldogulnak, de az élet gyorsan kiigazította őket, és vissza kellett fordulniuk” – magyarázza Raczyński. A közösségi média egyre jobban fejlődik, és egyre nagyobb befolyással van arra, hogy mi történik a hegyekben. Sajnos a hegyekről szóló posztokhoz hozzászóló emberek 80-90 %-ának a leghalványabb ismeretei sincsenek a magashegyi – különösen a téli – túrázásról. „Mindez sajnos nem a jó irányba halad. Véleményem szerint a Tátra lezárása nem megoldás. Az egyetlen megoldás az oktatás, az oktatás és még egyszer az oktatás, bár tudjuk, hogy az ilyen tartalmak egyesekhez eljutnak, másokhoz nem. Ezért van szükség az oktatásra nemcsak az interneten, hanem az iskolákban is” – összegezte Rafał Raczyński.
Forrás és fotó: https://24tp.pl

Hirdetés
Hirdetés