![]()
A Lengyel Kötélvasút
Társaság (PKL) privatizációs szerződésében szerepel egy abszurdnak tűnő ötlet,
mely szerint alagutat terveznek fúrni a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch)
csúcskupolája alatt. A Lengyel-Tátra talán legismertebb csúcsán a síelés
élénkítésével kapcsolatban a lehetséges befektetők elképzeléseiről már a
múltban is több olyan „kreatív” ötlet merült fel, amelyek nem álltak
összhangban ennek az értékes természetvédelmi területnek a védelmével. Két
évvel ezelőtt írták alá azt a megállapodást, melynek értelmében a Lengyel
Kötélvasút Társaság (PKL) a Lengyel Hegyi Vasutak (PKG) fennhatósága alá
került. Kiderült, hogy a vevő elkötelezett amellett, hogy modernizálni szeretné
a Goryczka-katlanban (Goryczkova Kotlina) télen működő ülőszékes sífelvonót, és
ezzel egyidejűleg alagutat szeretne fúrni a Gáspár-csúcs csúcskupolája alatt.
Ezzel közvetlen összeköttetést létesítene a Gáspár-csúcsra közlekedő kabinos
felvonó felső állomása a sípályán üzemelő ülőszékes felvonó felső állomása között.
Hogy mi ennek a célja? Minden valószínűség szerint az, hogy a kabinos
felvonóval érkező síelőknek ne kelljen megkerülni a csúcstömböt, és a lehető
legrövidebb úton és idő alatt a hegy ellentétes oldalára jussanak.
De ezzel még nincs
vége. Ahogy a Gaztea Krakowska című lap megírta, az alagútban elektronikus
információs paneleket telepítenének, sőt, az egyik lehetséges változat szerint
az alagutat lifttel kötnék össze a felette álló meteorológiai
obszervatóriummal. A csúcskupola áttörése az előzetes tervek szerint három
hónapig tartana. „Amennyiben megkapjuk a szükséges engedélyeket, a munkát kézi
erővel képesek leszünk elvégezni” – mondta Janusz Ryś, a PKL vezérigazgatója.
Nem nehéz elképzelni,
hogy ez az ötlet milyen heves ellenállásba ütközött a Tátrai Nemzeti Parkban
(TPN). Szymon Ziobrowski, a TPN igazgatója „kozmikus” jelzővel illette a
tervet, és kijelentette, hogy ezen a területen semmiféle bányászati munkához
nem adják a hozzájárulásukat. Sajnos, bár fontos a nemzeti park véleménye, az
ügyben a végső döntést a Környezetvédelmi Minisztérium és a Regionális
Környezetvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik.
Csak remélni tudjuk,
hogy a várható haszon helyett a józan ész játszik majd nagyobb szerepet a
döntésben…
