|
Balra, az előtérben a Millennium villa |
Lévay József (1825–1918) költő,
műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 25 éven át, 67 éves korától 92 esztendős koráig
vezette nagyobb részben a szüleitől örökölt, a szülőháza helyén 1840 körül emelt
sajószentpéteri kúriában, kisebb részben pedig miskolci lakásaiban írott feljegyzéseit.
Az idős költő gyakran
járt haza Sajószentpéterre, agg szüleihez. Ezek hirtelen és egymást alig pár
héttel követő halála után szinte rítusossá váltak hazalátogatásai a
"szentpéteri üres fészekbe", melyekről 1892-től vezetett naplójában
számolt be maga-magának.
A költő idős korában, 1901 és 1912
között minden évben 1 hónapot Tátraszéplakon töltött, ahol minden alkalommal a Millennium villában szállt meg. A naplóban, élete fontos
eseményei sorában természetesen tátrai élményei is fontos helyet foglalnak el. A
Szentpéteri üres fészek 2001-ben
jelent meg, Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltár kiadásában, mindössze
500 példányban, és nem került kereskedelmi forgalomba. Az alábbiakban a napló
egyik Tátraszéplakon írott részlete olvasható:
Tátraszéplak, 1905. július 31.
"Délután lementem Gerlachfalva felé a bokros erdő
közt egy gyalogúton. Ott jó messzire benn, csaknem az erdőszélen van felállítva
egy jó tört oszlop emlékkő csinosan kidolgozva, vasráccsal körülvéve. Egyik
oldalán magyarul, másik oldalán németül arany betűkkel ez van felírva: Hű
emlékezetben a feledhetetlennek szentelve Alfréd fivérétől. Itt
agyonlövetett Flesch Zsigmond Károly úr 1900. augusztus 7-én. Magánzó Bécsből. Vadászat
– cserkészet – közben szerencsétlenségből lőtte meg egy Füzesséry nevű
fiatalember. Az volt akkor az elterjedt hír, hogy a fiatalember udvarlója volt
Flesch igen szép, fiatal nejének, s a lövés szándékosan történt. Sokat folyt az
ügy a különböző törvényszékek előtt. Végre a fiatalembert felmentették, a szép
özvegy pedig nemsokára a gyászév letelte után férjhez ment másvalakihez."
Forrás: Kovács Attila