Mielőtt a hegyekbe indulunk, mindig
tájékozódjunk az ott várható időjárásról. Amennyiben vihart jeleznek a
meteorológusok, halasszuk el a túrát. Még ha optimista is az előrejelzés, ha
süt is a nap, és a hőmérő + 20 °C-nál magasabb értéket mutat, akkor is mindig
legyen nálunk meleg ruha és esőkabát. Az időjárás a hegyekben gyorsan változik.
Mit tegyünk abban az esetben, ha viharba kerülünk a hegyek között?
Ne feledjük, hogy a magashegyekben a
közeledő vihar első jele az ún. csendes kisülés néven ismert jelenség. Ennek
jellemzői a halk sziszegő hang, a száraz csattogó széllökések, amelyek
felborzolják az ember haját. Amennyiben ezt a jelenséget észleljük, a lehető
leghamarabb keressünk menedéket.
Van egy biztonsági szabály, az ún.
30-30. Ez azt jelenti, hogy ha a villámlás kevesebb mint 30 másodperccel követi
a mennydörgést, akkor gyorsan menedéket kell keresni. A villámlás akár több
tucat kilométerrel is megelőzheti a vihart, és olyankor is lecsaphat, amikor
még nincsenek felhők a fejünk fölött. A második 30-as azt jelenti, hogy az
utolsó dörgés után még legalább 30 percig ne hagyjuk el a menedéket. A vihar
elvonulásának korai feltételezése azt eredményezheti, hogy a szabadban villámcsapásnak
tesszük ki magunkat.
Hogyan számítsuk ki a vihar és a
köztünk lévő távolságot? Szorozzuk meg a villámlás és a dörgés között eltelt
időt 0,33-al. Pl. ha ez az idő 5 másodperc, akkor ez szorozva 0,33-al az 1,65,
vagyis a vihar 1,65 kilométerre van tőlünk.
Amikor a vihar első jelei megjelennek
a hegyekben, nem számít, hogy elhalad mellettünk. A lehető leghamarabb le kell
menni a hegyről, elkerülve a csúcsokat, a gerinceket, a patakokat, a
vízmosásokat, a magányosan álló fákat és a nyitott tereket. Ne felejtsük el
kikapcsolni (nem lehalkítani, kikapcsolni) a mobiltelefont. Amennyiben nem
tudunk gyorsan menedéket találni, rejtőzzünk el a szélmentes oldalon, de soha
ne térjünk le az ösvényről.
Ha nem tudunk a vihar elől védett
helyre menekülni, a hátizsákunkra ülve, ülő helyzetben, felhúzott lábakkal
várjuk ki a vihar végét. Minél nagyobb a távolság az ember lábai között, annál
nagyobb a villámcsapás veszélye.
Ne feledjük, hogy a villám ritkán
csap emberbe. Általánosságban elmondható, hogy a villámcsapás akkor öl, ha
lepattan a fákról vagy a sziklákról. Tehát sem fához, sem sziklához ne
támaszkodjunk, ezektől mindig legalább 1 méter távolságba legyünk. Ha egy
barlangban vagy üregben keresünk menedéket, ne feledjük, hogy fejünk és a
barlang teteje között legalább 3 méter távolságnak kell lennie.
A magas fák vagy nagyobb facsoportok
nem nyújtanak védelmet. Keressünk inkább alacsonyabb bokrokat és kisebb fákat.
Ne érintsünk meg fémből készült
tárgyakat, pl. a haladást segítő láncokat, létrákat, sziklahágcsókat. Ezektől a
lehető legtávolabb helyezkedjünk el. Annak ellenére, hogy ezek a néphittel
ellentétben nem vonzzák a villámot, képesek elektromos kisülést előidézni.
Kivételt képeznek a mászás során használt szögek és a csákány, amelyektől nem
kell megszabadulni, amennyiben a kötélen ér el minket a vihar. Ezek akár
hasznosak is lehetnek.
Ha a vihar hegymászás közben kap el
minket, tovább kell mászni. Nincs más választásunk, mint összefűzött lábakkal
megérinteni a falat.
Amennyiben csoportosan mozgunk a
hegyen, ne fogjuk meg egymás kezét, így ha esetleg villámcsapás ér bennünket,
az nem érinti a csoport többi tagját.
Mit tegyünk, ha sík terepen ér el
minket a vihar?
Amennyiben autóban vagyunk, a
fáktól, állványzatoktól, elektromos vezetékektől távol álljunk le az autóval.
Ha a vihar nyílt terepen túrázva ér
el minket, magunk alá húzott lábakkal guggoljunk le. Ne üljünk le a puszta
földre (inkább a hátizsákra).
Amennyiben villámcsapás ér valakit
Alkalmazzunk mesterséges légzést
szájból-szájba, valamint szívmasszázst. Ez nagyon fontos, mivel a villámcsapás
következtében bekövetkező leggyakoribb halálok a szívmegállás. A villámcsapás
következtében az emberi szervezetben nagy feszültség keletkezik, ami
idegrendszeri károsodást okozhat, legrosszabb esetben hosszabb ideig tartó
ideg- és légzésbénulás állhat be. Ez a légzés és a vérkeringés megálláshoz
vezethet.
Azonnal értesíteni kell a
legközelebbi mentőegységeket. A villámcsapás minden áldozatát – még a látszólag
sérülésmentesek is – meg kell vizsgálni egy kórház sürgősségi osztályán. Ha ezt
elmulasztjuk, az áldozat élete és egészsége forog veszélyben, hiszen akár egy
későbbi időpontban is szívritmuszavar léphet fel.
