![]() |
| A Magas-Tátra a Chopokról |
Január
25-27 között abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a Duna TV-n látható
„Hazajáró" című turisztikai magazinműsor vendégeként részt vehettem a
sorozat Alacsony-Tátráról és környékéről szóló részének felvételein. A három
nap során megismerkedtünk Breznóbányával, az Alacsony-Tátra déli oldaláról az
Alacsony-Tátrában megszokottnak mondható viharos időben felküzdöttük magunkat a
Chopok csúcsa alatti Kő menedékházba. A menedékházból másnap hótalpas túrát
tettünk a hegység legmagasabb csúcsára, a Gyömbérre, majd túránk utolsó napján észak
felé, a Deményfalvi-völgy irányába ereszkedtünk le a hegyről, ahol még bejártuk
a Deményfalvi Szabadság-barlangot.
Január
25-én, szerdán Breznóbányán találkoztam a stáb tagjaival. Egy rövid városnéző
séta után Sebesér településen keresztül indultunk Táléba, ahol a vállalkozó kedvűek
a napsütéses, szélcsendes időben belekóstolhattak a síelés örömeibe. Délután
továbbmentünk az ülőszékes felvonó alsó állomásáig (Trangoška, 1120 m), ahol már erősen fújt a szél. Ez a felső
állomásra (Kosodrevina, 1494 m) érkezve
még jobban fokozódott, így hát szinte viharos szélben indultunk neki a Kő
menedékházig (2000 m) vezető 500 méteres szintkülönbség legyőzésének.
Ahogy haladtunk felfelé, egyre jobban fújt a szél, a gerincről érkezve
hihetetlen erővel vágta az arcunkba az apró hókristályokat. Közben egyre sötétebb
lett, szerencsére az útjelző oszlopok mutatták az utat, nem érzékeltük viszont,
mennyit tettünk meg és mennyi út van még előttünk. Kétórás küzdelem után
megpillantottuk végre a menedékház fényeit, az első biztató jelet ezen az
igazából nem túl jelentős emelkedőn, akkor viszont mindannyian megkönnyebbülve
indultunk a túlélést jelentő menedékház irányába. Az én szemeimet nagyon
megviselte ez a viharos felmenetel, útközben szó szerint azt éreztem, hogy
kifújja a helyéről a szemgolyómat a szél. A menedékház biztonságában és
melegében aztán jött a megpróbáltatás második szakasza, hiszen azon az estén az
állandó könnyezéstől gyakorlatilag nem láttam, állandóan a szememet kellett
törölgetni, igazából sem kinyitva, sem becsukva nem volt jó érzés. Elaludni is
csak nagy nehézségek árán, egy-két óra kínlódás után tudtam, emiatt aztán szemcsepp
híján félve gondoltam az előttünk álló napra.
![]() |
| A Gyömbér (2043 m) |
Csütörtök reggelre lényegesen jobb
állapotba kerültem, igaz, a szemem alatti táskák miatt úgy nézhettem ki, mint
aki jó néhány napja nem aludt, de legalább már nem könnyezett állandóan a
szemem. A rendezőnktől kaptam kölcsön egy gleccserszemüveget, ami megvédte a
szememet az oldalról érkező széltől, ami aznap jóval kevésbé fújt, mint az
előző napon. Reggel nyolcra tűztük ki az indulást a Gyömbérre, ez azonban a kamera
bepárásodása miatt késett kicsit. Délelőtt 10-kor végül is el tudtunk indulni,
de akkor már látszott, hogy a felhők egyre jobban ráülnek a hegyre, a reggeli
felhőmentes idő egyre felhősebbé vált. Útban a Gyömbérre azért még volt értelme
forgatni, volt még háttér és kék ég is, bár az idő előrehaladtával ez egyre
jobban beszűkült. A szél is megerősödött kicsit, de aznap már elviselhető
szinten maradt. Jó tempóban érkeztünk meg a Gyömbérre (2043 m), az
Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsára. Útközben találkoztunk néhány sítúrázóval,
hótalpas vagy bakancsos turistákat viszont egész nap nem láttunk. A csúcsra
érkezve az egyre jobban összeálló felhők csak szűk kilátást engedtek az északi
irányban meredeken leszakadó gleccserkatlanokba. Miután elkészültek az itt
tervezett felvételek, indultunk is vissza a menedékházba, hiszen azt terveztük,
hogy ha időben visszaérkezünk, akkor észak felé még aznap le is megyünk a
hegyről. A tervezett időhöz képest korábban visszaértünk a
mézeskalács-házikóhoz hasonlító, behavazott menedékházhoz, ahol aztán a
másnapra jelzett felhőtlen, tiszta időben bízva úgy döntöttünk, hogy még egy
éjszakát fent töltünk, és csak másnap reggel indulunk lefelé.
![]() |
| A Liptói-Tátra a Chopokról |
Mint másnap kiderült, ez nagyon jó
döntés volt. Pénteken vakítóan kék égre, szélcsendes, napsütéses időre ébredtünk.
Már előző reggel, a Gyömbérre való indulás előtt is megcsodáltuk a Chopok
csúcsáról (2024 m) a Liptói- és a Magas-Tátrára nyíló, akkor még kicsit párás
kilátást, pénteken reggel azonban hihetetlenül tiszta, felhő- és páramentes
időben fotóztuk és filmeztük a Felvidék legnagyobb hegységeit. A látványtól
elbűvölve sorra azonosítottuk a hegység hófödte csúcsait és völgyeit. Velünk
éppen szemben, a Deményfalvi-völgy hátterében láthattuk a Liptói-Tátrát, tőle
keltre pedig a Magas-Tátra csúcsait, a Krivántól a Nagyszalóki-csúcsig
bezárólag. A Liptói-Tátrától nyugatra emelkedett a felhőtenger fölé a Kis-Fátra
vonulata, de a háttérben tisztán kivehető volt a Babia Góra havas púpja is. A
gyönyörű időt kihasználva újabb fotók és felvételek készültek, így aztán a
tervezetthez képest kicsit később indultunk meg lefelé északi irányban, a Deményfalvi-völgybe
vezető sípálya mentén. A hétvége első napján, na és a jó időt kihasználva egyre
több síelő jött felfelé a folyamatosan üzemelő felvonókon, egyre jobban
benépesültek a pályák. Lukován mi is felvonóra ültünk, hiszen ekkor már várt
ránk barátunk, Scheirich László, akivel a Deményfalvi Szabadság-barlangnál
beszéltünk meg találkozót. Mint amatőr barlangász, nagy segítségünkre volt abban,
hogy ebbe a csodaszép cseppkőbarlangba a hivatalos látogatási időponton kívül,
külön vezetővel beléphettünk.
![]() |
| A Kő menedékház (2000 m) a Chopok csúcsa alatt |
A magyar turisták körében is jól ismert
barlangban fejeződött be a Felvidék szívében
fekvő Alacsony-Tátrában töltött három nap programja. Ezúton is köszönöm a Hazajárónak a lehetőséget, hogy
kísérőjükként részt vehettem ezen a túrán.
A
Tátra-barátoknak és e bejegyzés olvasóinak pedig jó szívvel ajánlom figyelmébe
a Kárpát-medence legszebb tájait bejáró, a történelmi Magyarország természeti
és kulturális értékeit bemutató „Hazajáró” című magazinműsort, amely a Duna
TV-n látható minden vasárnap délután.
Az
alacsony-tátrai túráról készült műsor ezen a héten vasárnap, vagyis február
19-én kerül adásba a Duna TV csatornáján, 15 óra 15 perckor.
A
túráról írott cikkem a Turista Magazin március 1-én megjelenő márciusi számában
lesz olvasható.
Szerző: Tátraturista
