2022. augusztus 10., szerda

A Csorbai-tavon betiltották, majd engedélyezték a csónakázást

A csónakázás immár 15 éve a Magas-Tátrában található Csorbai-tó (Štrbské pleso) szerves része, eredete azonban 1873-ig nyúlik vissza, amikor Csorbató (Štrbské Pleso) település alapítója, Szentiványi József vadászházat épített a tó déli partján, és a csónakázásra használható kikötői mólót megnyitotta a nagyközönség előtt. Több mint egy évszázaddal később, 1984-ben azonban a természetvédők betiltották a csónakázást, és ez a látványosság csak 2008-ban került vissza ismét a kikapcsolódási lehetőségek közé. „Folyamatosan igyekszünk visszaállítani azokat a látványosságokat, amelyek a múltban olyan különlegessé tették Csorbatót, az egyik ilyen volt a csónakázás” – mondta Csorba (Štrba) község polgármestere, Michal Sýkora.
A Csorbai-tó ötödik fokozatú védelmi kategóriába tartozik, így az itteni fejlesztéseket szigorú intézkedések szabályozzák. Ennek keretében csaknem negyven évvel ezelőtt a természetvédők betiltották a több mint egy évszázados látványosságot. „Úgy látszik, a nemzeti park akkori igazgatósága negatív tevékenységként értékelte ezt. Régi képeslapokon látható, hogy fürödtek is a tóban, sőt, a korabeli fotókon egy móló is látható, így valószínűleg a tó vizére gyakorolt negatív hatásokat szerették volna megszüntetni ezzel az intézkedéssel. Volt idő, amikor aranyhalak és más egzotikus halak úszkáltak a tóban” – mondta Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park igazgatója.

A csónakázás újraindítása óta Csorba községnek nem volt gondja a természetvédőkkel. „Úgy gondolom, hogy a csónakázást a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva üzemeltetik” – mondta Sýkora, megjegyezve, hogy tizenöt éve nem érkezett panasz erre a tevékenységre. „A TANAP szigorú feltételeket szabott a tevékenységhez. Nincs kétségem afelől, hogy a csónakázással nem zavarjuk a tóban élő állatok nyugalmát. Ha mégis így lenne, a nemzeti park visszavonná az engedélyt, és nem folytatódna tovább” – tette hozzá. Az engedélyezés egyik lényeges feltétele az volt, hogy a látogatóknak minden poggyászukat a parton kell hagyni, és minden csónaknak saját szemetessel kell rendelkezni. „Egy elektromos csónakkal a csónakázás befejezése után minden nap ellenőrizni kell a tavat" – tette hozzá. „Úszó mólót kellett építeni, semmit nem lehetett szilárd alapra építeni. Az akkori körülmények között a TANAP Igazgatósága a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölte a tóra gyakorolt ​​negatív emberi hatásokat” – jegyezte meg a nemzeti park jelenlegi igazgatója. Csónakázás közben tilos halat és vadkacsát fogni, ezeket etetni, dohányozni, kiabálni, a szemetet a tóba dobni, valamint a tóban úszni és a csónakból ugrálni. A morénató a Magas-Tátra második legnagyobb tava, 640 méter hosszú és 600 méter széles, a tó felületét közel fél évig jég borítja. Csónakázni szezonálisan, júniustól októberig lehet.
Forrás és fotó: https://spis.korzar.sme.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...