A
Tátra szépsége sok embert vonz, köztük a művészetek és a tudomány világának
számos képviselőjét is, akik életük során eljutottak a Tátrába. Nézzünk közülük
néhányat:
1.
1899-ben járt a Tengerszem-csúcson Maria Skłodowska-Curie, a lengyel származású
fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója.
2.
1966-ban járt a Lomnici-csúcson, Jurij Gagarin szovjet űrhajós, az első ember a
világűrben.
3.
2008-ban látogatta meg a Magas-Tátrát II. Erzsébet brit királynő, akit
Ótátrafüredről felvittek a Tarajkára.
4. Jan
Matejko történelmi festő, akit sokan a legnagyobb lengyel festőnek tartanak,
két alkalommal is ellátogatott a Tátrába. Mindkét alkalommal rossz időjárást
fogott ki, ezért munkásságában nem szerepelnek tátrai motívumok.
5. A
híres lengyel író, Bolesław Prus (többek között „A fáraó” című történelmi
regény írója) szerette ugyan a Tátrát, de mivel tériszonyban szenvedett, a
Skupien-dűlőn át még a Gąsienica-völgybe sem tudott eljutni a
Lengyel-Jávor-völgybe vezető szakadékok miatt.
+1.
Petőfi Sándor, a reformkor legnagyobb költője 1845 tavaszán járt először a
Tátra közelében, amikor három hónapot töltött a Szepességben. Ellátogatott
Késmárkra is, ezt a kirándulást azonban az időjárás nem fogadta a kegyeibe, így
Matejkohoz hasonlóan az ő munkásságában sem szerepel a Tátra…
Forrás
és fotó: https://portaltatrzanski.pl;
Tátrai túrák
Petőfi munkásságában szerepel a Tátra, csak észre kell venni. Az Alföld c. versében: "Mit nekem te zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája!" Petőfi a fent említett utazása alkalmával már elutazófélben volt a Szepességből, amikor a Tátra kitárulkozott előtte. Természetesen elragadtatott szavakkal írt róla.
VálaszTörlésÍgy van! Viszont 40 éve gondolkodom azon, hogy pláne a Tátra viszonylatában, mi tetszett Neki annyira az Alföldön?! ;-)
TörlésPetőfi az "Alföld" című versnél sokkal közelebbi tátrai élményeit is papírra vetette az "Úti jegyzetek"-ben, pontosan erről szól a +1 pont...
Törlés