2016. március 3., csütörtök

Francois Sulpice Beudant – Voyage minéralogique et géologique en Hongrie

Francois Sulpice Beudant – Voyage minéralogique et géologique en Hongri, pendant lannée 1818. Három szövegkötet + egy atlasz (1-2. Relation Historique. 3. Résumé Géologique. 4. Atlas). Párizs, 1822, első kiadás. A mű hét kihajtható, színezett keresztmetszeti rajzot (rézmetszet), valamint hét térképet (ebből egy kézzel színezett, két oldalas; három kézzel színezett, kihajtható; három kihajtható, mindegyik rézmetszet) tartalmaz. Beudant kéziratai alapján szerkesztette Humboldt, Leviévre és Brochant. A nagy térképek (Selmecbánya; a Balaton és környéke; Magyarország és Erdély) gyönyörű korabeli színezésűek, de az atlaszkötet mindegyiket színezetlenül is tartalmazza.

Francois-Sulpice Beudant (1787-1850) személyét a magyar földtan művelői mindig megkülönbözetett tisztelettel övezték. Ez a francia geológus alkotta meg a történelmi Magyarország első földtani térképét, amihez egy igen részletes földtani leírást is mellékelt. Munkájáért 1833-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta. Harmincéves volt, amikor a magyarországi útra megbízást kapott. Utazását gondosan előkészítette. Németül tudott, így mindent elolvasott Magyarországról, amihez csak hozzáférhetett. I. Ferenc császár párizsi nagykövetségén báró Podmaniczkytől kapott különösen sok segítséget, aki még ajánlóleveleket is írt kiterjedt családja tagjainak munkálkodásának támogatására. 1818 tavaszán kezdte meg útját, Bécsbe utazott, hogy ott az utazásához szükséges engedélyeket megszerezze. Utazása során először Pozsonyt érintette, majd a felvidéki bányavárosokat látogatta meg. E területről külön földtani térképet készített 1:100 000 méretarányban. Innen továbbutazva a Cserhát és a Mátra hegységeket járta be, majd az Eperjes-Tokaji hegységet tekintette meg. Ungvárra és Beregszászra is ellátogatott. Innen nyugatra fordult és egészen a Tátráig utazott, majd útját délkelet felé folytatta egészen Debrecenig. Ezt követően vizsgálta az Alföld szikes tavait, majd Budapestre érkezett, ahol a Duna két partjának földtani képződményeit írta le. Innen délnyugat felé utazott tovább és különösen a Bakony-hegység és a Balaton környékének földtani felépítését tanulmányozta részletesen. Erről a területről is készített egy 1:100 000 méretarányú földtani térképet. Ezután felkereste a pécsi szénbányákat, majd a Sopron melletti Brennbergbányát. Innen tért vissza Bécsbe. Útja befejező részeként 1818 végén Freibergbe és Berlinbe utazott. 1819 januárjában tért vissza Párizsba. Munkáját 1822-ben jelentették meg és már 1825-ben németre fordították. Mai szemmel egész Közép-Európa korszerű szemléletű földtani megismerésének alapját képezte, ugyanakkor Beudant fő életművének tekinthető.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...