2015. augusztus 11., kedd

Kő-pataki menedékház / Skalnatá chata

Fotó: www.pluska.sk
A magas-tátrai menedékházakat bemutató sorozatunkban ezúttal a Kő-pataki-völgyben, a Kő-pataki-tó közelében található Kő-pataki menedékházzal ismerkedünk meg, amely a Magas-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Lomnici-csúcs alatt, egyúttal Tátralomnic település felett fekszik, 1751 méter magasságban. A menedékházat több irányból, többféle módon is elérhetjük. Legegyszerűbben természetesen a Tátralomnicról a Kő-pataki-tóig közlekedő felvonóval közelíthetjük meg, amelynek felső állomásától a menedékház 5 perc lefelé történő sétával elérhető. Valamivel nehezebb a közvetlenül a ház előtt elhaladó Felső turistaúton a Tarajkáról, és még ennél is nagyobb kihívást jelent Tátralomnicról a részben a felvonó alatt haladó zöld jelzésű turistaúton, vagy a Zöld-tótól a piros jelzésű felső turistaúton való megközelítés. Annak ellenére, hogy ezek a turistautak különböző nehézségűek, a menedékház gyermekes családok számára is megfelelő úti cél. De még mielőtt elindulunk ennek a hatalmas gránitszikla védelmében épült menedékháznak a felkeresésére, ismerkedjünk meg a ház érdekes történetével.
Jan Gaspar gyűjteményéből
A menedékház helyére utaló első írásos feljegyzés egészen korán, 1209-ben, II. András király uralkodása idején keletkezett. Később, már a hegység feltárásának idején a szélsőséges időjárás miatt a néhány méter magas hatalmas, átnyúló sziklatömb alatt kerestek menedéket a kor turistái. A helyet Kő-pataki-tüzelőkőnek nevezték. Azokban az időkben, ahogyan ma is, a Lomnici-csúcs volt a Tátra legfőbb vonzereje. A hegymászók időtlen idők óta megpróbáltak felmászni a Tátra egyik legimpozánsabb csúcsára. Az idők során a Kő-pataki-tüzelőkő egyfajta tájékozódási pont lett a csúcsra tett túrák során. Lelkes hegymászók azonban nem elégedtek meg azzal, hogy csupán bebújjanak a szikla alá, így 1841-ben megtörtént a későbbi menedékház kialakulásának első említésre méltó mozzanat, amikor is négy sziléziai turista egy nyitott tűzhelyet épített fel a szikla védelme alatt. Az évek során újabb tettre kész turistáknak köszönhetően kisebb módosításokat hajtottak végre a kezdetleges menhelyen. 1915-ben, amikor ez a terület már a Kincstári Erdészet tulajdonában volt, a Magyarországi Kárpátegyesületnek (MKE) köszönhetően a menhely menedékkunyhóvá alakult át. Az építkezést a hadsereg tagjai végezték, és még abban az évben be is fejezték a munkát. A tüzelőkő elé másfél méter magas, félkörív formájú betonfalat emeltek, a hajlékot vasbetonból készült tetővel látták el, amely a szikla formáját követte. A betonfalba rácsokkal díszített ablakot, a helyiségbe kemencét építettek be, melynek melegénél egyszerre 25 személy tudott éjszakázni. Az építményt szlovákul „Kaverna” néven emlegették. 
1932-ben a menedékkunyhó kezelését a Csehszlovák Turisták Klubja (KČST) vette át, amely 1934-ben Michal Tomčíknak – aki már hosszú évek óta támogatta a tátrai turizmus fejlesztését – felajánlotta, hogy vegyen részt a kunyhó menedékházzá történő átalakításában, ennek fejében pedig legyen a ház vezetője. Tomčík elfogadta a javaslatot, és a ház felújítása során az eredeti arculatot megváltoztatva valójában egy teljesen új házat épített. Az építkezés nagyon gyorsan haladt, alig egy évvel később már kész is volt az új menedékház. Az építkezést számos, főleg pénzügyi gondok nehezítették. Az új menedékházban konyhai felszereléseket, padokat, asztalokat és ágyakat helyeztek el, kapacitása 14 fő volt. Tomčík a feleségével együtt egész évben üzemeltette a házat. Az első tél tapasztalatai azt mutatták, hogy az erős nyugati szelek hatására a menedékház előtt hatalmas hótorlaszok keletkeztek. Ezért a ház bejárata elé egy 2x2 méteres verandát építettek, amely védelmet nyújtott a szelek ellen. Tomčíkék 1945-ig lelkiismeretesen vezették a hazai és külföldi turisták körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő menedékházat. Később azonban kedvezőtlen bérleti szerződést ajánlottak neki, melyet nem írt alá, így kénytelen volt asztalosként elhelyezkedni a Tátralomnicról a Kő-pataki-tóig kiépítendő felvonó építkezésén, a házról pedig továbbra is felesége gondoskodott. 1946-ban új gondnok, Michal Bobula váltotta fel Tomčík feleségét a menedékházban. A felvonónak köszönhetően a menedékház további fejlődés előtt nézett, a lehetséges új vendégek és a villamos energia bevezetése ideális feltételeket teremtett a turizmus, és vele együtt a menedékház további fejlesztésére.
Nos, éppen az ellenkezője történt. A különböző politikai és tulajdonosi változások hatására a menedékház helyzete egyre romlott, egyik tulajdonos sem mutatott érdeklődést a ház fejlesztésére. 1952-ben a házat ideiglenesnek, állapotát pedig nem megfelelőnek jellemezték. Ez az állapot szerencsére nem tartott sokáig. 1953-tól a menedékházat Rudolf Presler vezette, aki bővítette a férőhelyek számát, és emelte a kényelmi szolgáltatások színvonalát. Továbbra is problémát jelentett az ivóvíz, amelyet tartályokban kellet a házhoz szállítani. Idővel ismét visszaesett a menedékház forgalma, ezért 1972-ben egészségügyi okokból befejezte működését, ezután hosszú évekig raktárként használták. Így volt ez egészen 1984 márciusáig, amikor az akkori Tátrai Nemzeti Park (TANAP) vette át a kezelését. Ezután lebontották az 1955-ben hozzáépített épületrészt, amely magát a kandallót is magában foglalta. Le kellett volna még bontani a ház tetejét is, de időközben 1993-ban a házat bérbe vette Laco Kulanga, az egykori ismert tátrai teherhordó. Ő felügyelte a széles körű felújítást, melynek során a menedékházba bevezették az ivóvizet, és egyúttal egy kis szennyvíztisztítót is kialakítottak. Mindezekre szükség volt a menedékház újjáélesztéséhez. 1994-ben a menedékház még csak korlátozott mértékben, 2 évvel később azonban már teljes kapacitással működött. A menedékházat azóta is az ismert és neves tátrai teherhordó, Laco Kulanga üzemelteti, aki egy páratlan rekordnak is a tulajdonosa, hiszen ő volt az, aki 1993-ban 207,5 kg. terhet vitt fel a Zamkovszky-menedékházhoz. Emellett több éves pályafutása során több mint 1000 tonna árut vitt fel és le a Tátrában dolgozva.
Jelenleg az egész évben nyitva tartó menedékházban 2 szobában 8 személy számára tudnak szállást biztosítani, a házban fürdőszoba és WC is található. Az étteremben, melynek ablakaiból szép kilátás nyílik a Tátraalja településire, meleg és hideg ételeket kínálnak, az egész épületet elektromos fűtéssel fűtik. Az élelemről és a frissítőkről a gondnok gondoskodik, aki a mai napig a hátán viszi le a menedékház működtetéséhez szükséges anyagokat a felvonó felső állomásáról. A Kő-pataki menedékházból figyelemre méltó kilátás nyílik a Poprádi-medencére, a ház megfelelő kiindulópontja egy könnyű sétának, és kedves menedéke az átfagyott síelőknek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...