2015. február 5., csütörtök

A Magas-Tátra a III. katonai felmérés térképén

Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburg tartományok harmadik felmérése 1869-ben kezdődött meg. Alig tíz év telt el a második felmérés vége óta, azonban ennek több mint ötven éves időtartama alatt a korábban mért részek jelentősen elavultak. Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, Erdélyben 1869-1873 között, Magyarországon és Partiumban 1872-1884 között valósult meg, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. A méréseket 1887-ben zárták le. A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni, csatlakozva a jozefiniánus és franciskánus térkép megnevezéséhez. A térképek már a méterrendszer bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a jozefiniánus és a franciskánus térképnél) alkalmazott 1:28800 méretaránytól, helyette bevezetve a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:25000 méretarányt.

Katonai jellegétől megfosztva igen hamar nyílt térkép lett, kiszínezve és domborzatárnyalással kereskedelmi forgalomba is került. A térkép magassági adatokat is tartalmaz, pl. a Krivánt 2596 méterben, a Gerlachfalvi-csúcsot 2668 méterben, a Tátra-csúcsot 2565 méterben, a Lomnici-csúcsot pedig 2684 méterben határozza meg. Számos levezetett, elsősorban kisebb méretarányú topográfiai térképnek képezte alapját, így az 1:75000 méretarányú országtérképnek és az 1:200000 méretarányú, a teljes Habsburg Birodalmat magában foglaló áttekintő topográfiai térképnek. Ezt 1910 körül adták ki, a 267 elérhető térképszelvény a Monarchia közvetlen környékét, így a korabeli Európa nagy részét is ábrázolja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...