A zergék okosabbak, mint gondolnánk Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2014/09/02
Hirdetés
Zergével szeretnél találkozni? Semmi gond, gyere el hozzám Javorinára, invitál Marián Janiga, a javorinai Magashegységi Élővilág Kutató Intézet vezetője. „Felszaladunk a dombra az intézet mögött, van ott elég” – mondja. A Tátrában zergével találkozni ma már nem számít különleges eseménynek. Ebben az évben az 57 éve végzett rendszeres zergeszámlálások történetében a legnagyobb állományt, 844 zergét számoltak össze a hegység déli oldalán a Tátrai Nemzeti Park (TANAP munkatársai. Ezekkel a számokkal az erdészek és a természetvédők is elégedettek lehetnek. Közülük az egyik a filmes természetvédő Erik Baláž, aki jelenleg éppen a zergék és a hiúzok együttéléséről forgat dokumentumfilmet. Tavaly mutatták be a farkasokkal foglalkozó „Vlčie hory” című filmjét, melyet a Keleti-Kárpátok érintetlen erdeiben forgatott. De otthon van a Csendes- és a Kapor-völgyben is, ahol az utóbbi 16 évben több mint 1000 éjszakát töltött.

 

Hogy megvédje ezeket a völgyeket a tervezett fakitermeléstől és a vadászatoktól, dokumentumfilmet forgatott „Strážca divočiny” (Keeper of the Wilderness) címmel, és kiadott egy könyvet „Az utolsó erőd (Posledná pevnosť) címmel. Nekünk is javasolja ezeknek a völgyeknek a meglátogatását, de azt kéri, úgy tervezzük a túrát, hogy ott is aludjunk. Erre az ideális megfigyelési körülmények miatt lehet szükség, a zergék ugyanis a késő esti és a kora reggeli órákban a legaktívabbak. Csábító javaslat, jobban hangzik, mint a domb az intézet fölött.

 

Bár a tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica) félénk állat, egyes példányok néha megengedik, hogy 2-3 méterről szemügyre vegyük őket. Ez függ a napszaktól, szemérmességüktől, természetüktől, vagy más körülményektől. „Egyesek szerint ezek az egyedek betegek, de ez nem igaz” – magyarázza Marián Janiga biológus. A zerge intelligens és kíváncsi állat, és ha azt tapasztalja, hogy az ember nem jelent veszélyt számára, alkalmazkodik hozzá. Akkor válik félénkké, ha vadásznak rá, olyankor kitér a közönséges turisták elől is. A félelemtől azonban meglehetősen hamar megszabadul, elég, ha néhány hónapig nem vadásznak rá. „Ismertem olyan példányt, aki rendszeresen megjelent egy sziklás területen, és egész nap ott heverészett. Ha azonban 40 méternél jobban megközelítettem, láthatóan ideges lett. Ilyenkor lassan és nehézkesen felemelkedett, és magában dühöngve elhagyta helyét” – mondta el Janiga. Amikor ugyanezzel a hímmel kora reggel vagy késő este találkoztam a turistaúton, akár egy méterre is közel engedett magához. Ki sem akart térni az utamból. Sétált a gerincen, én pedig mentem utána. Mint a zergegidák etetés idején”.
A zergék emlékeznek az orvvadászokkal történő találkozás helyére is idejére, és félénkségüket csak akkor veszítik el, ha egy ilyen esetet követően több hónapig nem vadásznak rájuk. A jó megfigyelő meg tudja ítélni az állat viselkedéséből, hogy volt-e már dolga orvvadásszal, vagy sem. Mivel az állat emlékszik arra a helyre, ahol veszélybe került, a következő napokban kerülő utakon indul el a megszokott irányba. Ilyenkor sokkal nagyobb távolságot tart az emberektől, és egész nap éberen figyel. A rá leselkedő természetes ragadozók miatt különösen éber hajnalban, alkonyatkor és a tiszta éjszakákon. Viera Kacerová, a TANAP zoológusa elmondta, hogy a múltban az orvvadászat volt az egyik oka az alacsonyabb zergeállománynak. A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának nem volt elegendő létszámú személyzete, ráadásul ők sem járták a területet. „Ma vannak őreink, akik nap mint nap járják a völgyeket, és rálátásuk van, ki mozog a területen. Amikor a Tátra egész héten át nem volt ellenőrizve, az orvvadászok nyugodtan lövöldözhettek. Főleg a Tátra lengyel oldalán találtunk sok zergekoponyát” – mondta Kacerová. Lengyelországban az orvvadászat elterjedéséhez hozzájárult az a tény, hogy ha a lengyel orvvadász a Tátra szlovák oldalán ejtette el a zergét, otthon ezért nem büntették meg.
 
Zergék a Nyugati-Tátrában.
A múltban a zerge mindig is értékes és népszerű trófea volt, de nem csak trófeája, hanem húsa miatt is vadászták. A zergehús minőségi étel volt, lengyel oldalon pedig levest főztek belőle. Az emberek a zergék gyomrában keletkező úgynevezett bezoárnak sokáig varázserőt tulajdonítottak, a legenda szerint egy ilyen bezoárgolyó megvédi tulajdonosát a betegségektől. A múltban sok állat az életével fizetett emiatt a babona miatt. Ezek a kövekhez hasonlító formájú emésztetlen ételmaradékok növényi rostokból, szőrből és fenyőgyantából állnak, de ma már tudjuk, hogy nem minden zerge gyomrában képződik ilyen.
A sok komoly téma után egy kis vidámság a Tátrából 
Augusztus utolsó napjaiban a tátrai zergék több völgyben is gyanúsan kezdtek viselkedni. Először a Felkai-völgyben (Velická dolina) figyelték meg azt, hogy a zergék nagyobb csoportokban megjelentek a turistautakon, és teljesen figyelmen kívül hagyták azt, hogy a turisták át szeretnének haladni a turistaút egyes szakaszain. Egyes esetekben ezek a zergék meg is támadták a turistákat, ilyen esetet jelentettek például a Vörös-tavi-völgyből (Červená dolina), a Fehér-tavi-csúcsra (Jahňací štít) vezető turistaútról is. A turisták azt mondják, hogy amikor közelednek a zergékhez, azok felsorakoznak a turistaúton, és nem engedik tovább menni az embereket. Az akadályoztatás miatt egyes tátrai turistautakon torlódások alakultak ki. Amikor a turisták a legközelebbi magaslat felé próbáltak meg kitérni, a zergék káromkodva morogtak. Feltételezhető, hogy a tátrai zergék azért káromkodtak a turistákra, mret a legjobb, IV. osztályú tátraalji kocsmákban edződtek… J

 

 

Hirdetés
Hirdetés