2014. július 2., szerda

Nagyszalóki-csúcs / Slavkovský štít

Az Ótátrafüred és a Tarajka fölött magasodó Nagyszalóki-csúcs (2452 m) az egyik legmagasabb olyan csúcs a Magas-Tátrában, amelyre hegyi vezető és hegymászó felszerelés nélkül, a kék jelzésű turistaúton juthatunk fel. A csúcs szélesen elnyúló, óriási hegytömege a Tátra főgerincéből a Kis-Viszoka csúcsánál  keletre elágazó, 6 km hosszú mellékgerinc utolsó orma. A csúcstömb déli és délnyugati hegyoldalát elválasztó tompa hát a hegy lába elé kitolt Szénabogyla nevű kúpban végződik. A csúcs gerincének főtengelyéből több gerincnyúlvány ágazik el észak felé, a Nagy-Tarpataki-völgy irányába. A csúcstól keleti irányban folytatódó gerinc felső részéből emelkedik ki a Királyorr, ennek a gerincnek a végső nyúlványa a Tarajka. A terje­delmes kilátócsúcsot 1664. július 16-án id. Buchholtz György mászta meg először barátaival. A csúcs első téli meghódítása is elég korán, még a téli túrázások di­vatba jötte előtt bekövetkezett, hiszen Blásy Ede már 1873. január 15-én meg­mászta, Gellhof Jakab vezetése mellett. A csúcsra vezető első ösvény 1881-ben épült a Tarajkáról.

A Tarajkáról a siklóvasút felső állomásánál kiinduló, piros jelzésű Felső turistaút kb. 25 perc múlva keresztezi az Ótátrafüredről az Öt-forrás mellett érkező kék jelzésű turistautat. Innen immár a kék jelzésen kell tovább menni, amely egészen a csúcsig vezet. Ez a turistaút a Miksa-magaslat (1550 m) nevű, vaskorláttal ellátott kilátópontnál éri el a gerincet, amelyet egykor a Weisz Miksa tiszteletére emelt obeliszk díszített, ez a II. világháború során semmisült meg. Innen az ösvény a gerincen, eleinte annak déli oldalán szerpentinezve, állandó erős emelkedéssel vezet fel a Királyorrhoz, amely a Nagyszalóki-csúcs előcsúcsa. A hagyomány szerint zergevadászat közben feljutott idáig Hunyadi Mátyás is, ezért nevezik ezt a kiemelkedést Királyorrnak. Mögötte a gerinc széles, lapos nyerget alkot, amely fölött már a csúcs kupolája emelkedik. Az ösvény a nyeregből a széles gerinc bal oldalán, törmelékes sziklatömbök között vezet fel a csúcsra. A felfelé vezető út átlagos ideje 5:15 óra, a visszaút általában 3:45 órát vesz igénybe, így a teljes túra szintideje kb. 9:00 óra. A közepesen nehéz, meglehetősen hosszan emelkedő útvonalnak a Miksa-magaslat fölötti szakasza csak akkor járható, amennyiben nem fedi hótakaró. Az út során, különösen annak felső részéről gyönyörű kilátás nyílik a Nagy-Tarpataki-völgyre, a Közép-orom tömbjére, a csúcsról pedig többek között a Bibircsre és a Gerlachfalvi-csúcsra. A gránitból felépülő csúcs egy hosszú gerinc végső kiemelkedése, ez a gerinc választja el egymástól a Nagy-Tarpataki- és a Felkai-völgyet.
Egyes Tátra-kutatók a 19. században úgy vélték, hogy egy természeti katasztrófa (a Szepességet 1662. augusztus 6.-án sújtó földrengés) következtében a csúcs 200-300 méterrel lett alacsonyabb egykori magasságánál. Ennek e tudományosan alá nem támasztott katasztrófának a terjesztői a csúcs gömbölyded körvonalaival érveltek, amelyek szerint mintha hiányozna a csúcs teteje. Az addig legmagasabb tátrai csúcs lezúdult tetejének maradványaiként fogják fel a déli hegyoldalt összefüggően borító kőtörmeléket. A geomorfológiai vizsgálatok elvégzése és korabeli történelmi források elemzése után (amely szerint 1662-ben nem volt földrengés, esetleg csak pusztító árvizek lehettek) ez az elmélkedés leginkább a képzelet szüleményének mondható.

Kilátás a Nagyszalóki-csúcsról. Fotó: Piroska Péter
Ótátrafüred – Nagyszalóki-csúcs
„Korán reggel ébredtünk, autónkat Ótátrafüreden hagytuk. A napkelte már a Tarajkán ért minket. Itt reggeliztünk egy keveset, majd a sífelvonó mentén elindultunk a Miksa-magaslat felé. Az ösvény meredek, de jól követhető. A füves lejtőt magunk mögött hagyva a törpefenyőkön át hamarosan elértük a jelzett ösvényt. Az időjárás eddig teljesen megfelelt vágyainknak. Csodálatos a kilátás a Nagy-Tarpataki-völgyre. A Nagy-templom, a Közép-orom, és háttérben a Lomnici-csúcs. Alattunk ébredezik a civilizáció. A szaggatott gerinc alatt meredek emelkedő vezet a Királyorron keresztül a Nagyszalóki-csúcsra. A csúcstömböt egy hatalmas sziklarakásnak jellemezhetnénk, az ösvény számtalan furcsa sziklaalakzat között vezet. Ezek a múltban történt glaciális tevékenység, illetve földrengések tanúi. Útközben egy zergével és kölykével találkozunk, aki a turistaúton egyenesen felénk tartanak. Egy pillanatra megállnak, majd a gidával együtt leereszkednek a Nagy-Tarpataki-völgybe vezető meredek lejtőn. Kicsivel később találkozunk a zergék gyors eltűnésének „okozójával”, mégpedig egy turistacsoporttal, akik a csúcson élvezhették a napfelkeltét. Tovább megyünk felfelé, rajtunk kívül senki sincs itt. Fotózzuk egymást a Gerlachfalvi-csúcs előtt és a Hosszú-tavi menedékház fölött. A háttérben jól látható a Vörös-torony-hágóba vezető turistaút. Utolér minket egy lengyel lány, akit már jó ideje látunk felfelé jönni magunk mögött. Néhány szó és a fotók után együtt indulunk lefelé ugyanazon az útvonalon. Változik az időjárás, a szél felhőket hoz fölénk. Megszűnik a kilátás a Nagy-Tarpataki-völgy és a Poprádi-medence irányában. Útközben felfelé igyekvő turistákkal találkozunk, jólesően állapítjuk meg, hogy megérte korán kelni. Ők valószínűleg már semmit nem fognak látni a csúcsról. Ahogy közeledünk a Tarajka felé, a tömeg egyre növekszik, majd a Tarajkán, mint mindig csúcsforgalom. Meg sem állunk, gyors léptekkel megyünk tovább Ótátrafüredre.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...