2013. augusztus 13., kedd

Egy villámcsapás és következményei

A hosszan tartó hőség után a múlt péntekre előre jelzett vihar megmutatta félelmetes arcát. Pénteken délután villám csapott egy fába, éppen akkor, mikor három gyerek haladt el mellette. A 13 és 15 éves lányok rövid ideig eszméletlen állapotba kerültek, 7 éves barátjukat pedig elsöpörte a lökéshullám. A baleset a Csorbai-tótól 10 percnyire, a piros jelzésű turistaút olyan szakaszán történt, ahol korábban sűrű erdő állt. Ez a szomorú eredménye a Magas-Tátrán a múlt hét pénteken végigsöprő viharnak.

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakemberei, valamint a Sürgősségi Orvosi Szolgálat két mentőorvosa gyorsan a helyszínre érkeztek. A súlyosan megsérült lányt az orvosi szolgálat szakemberei vették kezelésbe, a másik lányt a hegyi mentőszolgálat szakembereinek gondjaira bízták. A sérülteket ezután terepjáróval a Kempinski Hotel közelébe vitték, ahol átadták őket az időközben megérkezett mentőautó legénységének, akik azonnal elindultak velük a poprádi kórházba. A gyerekek még vasárnap is súlyos állapotban voltak, mindhármukat a poprádi kórház gyermekosztályán kezelik. „Állapotuk intenzív ellátást igényel, de mindhárman túl vannak az életveszélyen” – mondta el a kórház szóvivője. Hozzátette, hogy a súlyosan megsérült fiatal lányt még mindig a gyermek-intenzív osztályon kezelik.
A villámcsapás az emberre nézve akár végzetes következményekkel is járhat. A villámcsapás következtében az emberi testet villamos energia járja át, ezen kívül hő- és lökéshullámok keletkezhetnek. A túléléshez két feltételnek kell fennállnia. A villámcsapásnak nagyon rövid ideig kell tartania, valamint gyorsan, ellenállás nélkül át kell haladnia az emberi testen. A villám így megcsúszik a nedves bőrön, mint egy villámhárítón, és nem okoz súlyos belső sérüléseket. Ez azonban csak abban az esetben fordul elő, amikor testfelületünk nem érintkezik jól vezető anyagokkal, vagy pl. mobiltelefonnal. Ezek ugyanis lehetővé teszik, hogy a villám behatoljon a szervezetbe, és a belső szervek súlyos sérülését okozza. Mindezek ellenére a villámcsapás közvetlen életveszélyt jelent az emberre nézve. A leggyakoribb ok a keringési elégtelenség és a légzésmegállás miatt bekövetkező szívleállás. A villám súlyos károsodást okozhat a létfontosságú belső szervekben, károsítja a központi idegrendszert, a légzésközpontot, a látást, megzavarhatja a szívverés ritmusát, ami szívmegálláshoz vezethet. A villámcsapás következtében fellépő hő hatására testfelületünk súlyos égési sérüléseket szenvedhet. A lökéshullám károsíthatja a dobhártyát, az annak következtében fellépő zuhanás pedig más, külső és belső sérülésekhez vezethet.

Hogyan lehet csökkenteni a villámcsapás rizikóját?
Az a szélsőséges nyári időjárás, amely a Tátrában az utóbbi két hétben uralkodott, helyi viharok és heves esőzések veszélyét rejti magában. A fenti konkrét esetben a HZS szakemberei a magashegyi környezetben viharveszélyre felhívó figyelmeztetést adtak ki. Ennek értelmében magashegyi túrára legjobb korán reggel indulni, hogy délidőben már túl legyünk a túra magashegyi pontjain, adott esetben már ismét a völgyben járjunk. Szlovákia magashegységeiben a vihar kockázata a délelőtti órákban kisebb, mint ebéd után. Ha azonban magashegyi környezetbe kap el minket a vihar, mindenképpen kerülni kell a horizont fölé magasodó kiemelkedő pontokat, így a csúcsokat, a hegygerinceket és a nyergeket. Kerülni kell a nedves, nyirkos helyeket is. Összességében nem ajánlott a nyílt területen történő mozgás, hiszen ezzel ez ember kiemelkedik környezetéből. A villám általában a környezetéből legmagasabbra kiemelkedő pontot találja el. Ha a helyzet lehetővé teszi, le kell ereszkedni a völgy legalacsonyabban fekvő részébe, kerülve a beépített vasláncok, kampók és egyéb, fémből készült segédeszközök használatát. Ezzel együtt ki kell kapcsolni a mobiltelefonokat.
Egy viszonylag védett területen valamilyen szigetelőanyagot (száraz hátizsák, kötél) kell a földre fektetni, és úgy kell ráülni, hogy alsó végtagjaink érintkezzenek a szigetelő felülettel. Szabad térben villámhárító nélküli magas tárgyak közelében ne tartózkodjunk, ezektől legalább 2 méter távolságot tartsunk. Ha nyílt terepen ér el minket a vihar, keressük meg a legközelebbi mélyedést, ahol kuporodjunk össze. Kerüljük azonban a patakmedreket és a mocsaras, nyirkos területeket. Miután a vihar elhaladt a fejünk felett, maradjunk addig a védett helyen, amíg a vihar legalább 10 km-re eltávolodik (a dörgés és a villámlás között legalább 30 másodpercnek el kell telnie).

Elsősegély villámcsapás esetén
A villámcsapást szenvedett sérültek túlélési esélyét matematikailag nem lehet meghatározni. A villámcsapást szenvedett személynek nyújtandó elsősegély alapelvei:
- Ügyeljünk arra, hogy a sérült ellátása közben nehogy a segítőket érje újabb villámcsapás.
- Állapítsuk meg, működnek-e az alapvető életfunkciók – légzés, pulzus, tudati állapot. Ha szükséges, késedelem nélkül lássunk hozzá az újraélesztéshez.
- Lássunk hozzá az égési, valamint a villámcsapás következtében bekövetkező egyéb sérülések kezeléséhez.
- Amennyiben szükséges, végezzük el a sokktalanítást.
- Hívjunk orvosi segítséget, és a szakemberek megérkezéséig tartsuk fenn az alapvető életfunkciókat.
- Még a kevésbé veszélyes beavatkozás elvégzésével is minden esetben várjuk meg az orvost.
- A villámcsapás következtében leállt szívverés spontán újraindulhat, ilyenkor a légzésfunkciók továbbra is fennállnak, ezért a tüdőből tüdőbe történő azonnali mesterséges légzés akár szívmegálláshoz is vezethet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...