2012. szeptember 14., péntek

Ismét legeltetnének a tátrai réteken


A Tátrai Szépítő Egylet (Tatranský Okrášlovací Spolok, továbbiakban TOS) szeretné elérni, hogy visszatérjenek e legelésző juhok és szarvasmarhák a Tátra egyes részeire, ahol a múltban is legeltettek. A Magas-Tátrában szeretnének kialakítani egy olyan ún. kultúrlegelőt, amely megfelelő élőhely lehet a Tátra lábainál, és ami vonzza a turistákat.

„Jelenleg a legeltetés olyan koncepcióján dolgozunk, amellyel kis mértékben visszatérhetünk a nem extenzív legeltetéshez a hegyi környezetben, az egykori kaszálókon és a város környezetben” – mondta Patrik Kolesár, az Egyesület munkatársa. „Pontosan szabályozni kell a legeltetést, amelynek történelmi és kulturális hagyományai vannak a Tátrában. A projekt fő célja, hogy néhány birkát és tehenet legeltessünk az értékes élőhelyeken és a hegyvidéki kaszálóréteken, ezzel egyidejűleg nagyon óvatosan és finoman kezeljük ezeket a területeket. A másik szempont pedig az, hogy megőrizzük a hagyományokat és fenntartsuk azokat a természetes fajokat, amelyek ezen a vidéken legeltek a múltban” – tette hozzá Kolesár. Az egyesületet ilyen irányú terveiben a lengyel példa ihlette, ahol ilyen kultúrlegelők immár 20 éve léteznek. Ha lenne is egy ilyen kultúrlegelő a tátrai réteken, még nem tudják, ki adhatja meg a szükséges engedélyeket, és a legeltetés iránt sincs túl nagy érdeklődés.
Figyelembe kell venni azt is, hogy ezek az állatok a múltban főleg a Tátra keleti részén, Tátralomnic térségében, a Tátra-körút alatti réteken, a késmárki és a bélai határban legeltek. „Az egyik problémánk pásztort és szarvasmarhákat találni. Ha sikerrel járunk, Hunfalva (Huncovce) közelében szeretnénk létrehozni egy nagy karámot, ahol az állatok a hegyi réteken legelhetnének” – mondta Kolesár. Az egyesület annak érdekében is szeretné létrehozni ezt a kultúrlegelőt, hogy néhány rétről eltűnjenek a traktorok, amelyek ezeknek a réteknek a kaszálását végzik. „A fű- és gyepgazdálkodás helyett ezeket a kaszálókat az állatok tartanák karban. Nem szeretnénk sem a környezet elpusztítani, sem pedig a területen túl sok állatot legeltetni. A leggazdaságosabb módon szeretnénk visszatérni az eredeti legeltetéshez, de ellenőrzött körülmények között. Úgy gondoljuk, hogy ez működhet a Tátra déli oldalán is, elősegítve ezzel a turizmus fejlődését. A turisták így láthatják a pásztorkunyhók évszázados építészeti megoldásait, a tradicionális öltözetben dolgozó pásztoroknak a hagyományos állatfajok tartásával kell előállítani a pásztorkodás hagyományos termékeit” – mondta befejezésül Patrik Kolesár.
Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...