A Tátrai Szépítő Egylet (Tatranský Okrášlovací Spolok, továbbiakban TOS) szeretné
elérni, hogy visszatérjenek e legelésző juhok és szarvasmarhák a Tátra egyes részeire, ahol a múltban is legeltettek. A Magas-Tátrában szeretnének
kialakítani egy olyan ún. kultúrlegelőt, amely megfelelő élőhely lehet a Tátra
lábainál, és ami vonzza a turistákat.
„Jelenleg a legeltetés olyan koncepcióján
dolgozunk, amellyel kis mértékben visszatérhetünk a nem extenzív legeltetéshez
a hegyi környezetben, az egykori kaszálókon és a város környezetben” – mondta
Patrik Kolesár, az Egyesület munkatársa. „Pontosan szabályozni kell a
legeltetést, amelynek történelmi és kulturális hagyományai vannak a Tátrában. A
projekt fő célja, hogy néhány birkát és tehenet legeltessünk az értékes
élőhelyeken és a hegyvidéki kaszálóréteken, ezzel egyidejűleg nagyon óvatosan
és finoman kezeljük ezeket a területeket. A másik szempont pedig az, hogy
megőrizzük a hagyományokat és fenntartsuk azokat a természetes fajokat, amelyek
ezen a vidéken legeltek a múltban” – tette hozzá Kolesár. Az egyesületet ilyen
irányú terveiben a lengyel példa ihlette, ahol ilyen kultúrlegelők immár 20 éve
léteznek. Ha lenne is egy ilyen kultúrlegelő a tátrai réteken, még nem tudják,
ki adhatja meg a szükséges engedélyeket, és a legeltetés iránt sincs túl nagy
érdeklődés.
Figyelembe kell venni azt is, hogy
ezek az állatok a múltban főleg a Tátra keleti részén, Tátralomnic térségében,
a Tátra-körút alatti réteken, a késmárki és a bélai határban legeltek. „Az
egyik problémánk pásztort és szarvasmarhákat találni. Ha sikerrel járunk,
Hunfalva (Huncovce) közelében szeretnénk létrehozni egy nagy karámot, ahol az
állatok a hegyi réteken legelhetnének” – mondta Kolesár. Az egyesület annak
érdekében is szeretné létrehozni ezt a kultúrlegelőt, hogy néhány rétről
eltűnjenek a traktorok, amelyek ezeknek a réteknek a kaszálását végzik. „A fű-
és gyepgazdálkodás helyett ezeket a kaszálókat az állatok tartanák karban. Nem
szeretnénk sem a környezet elpusztítani, sem pedig a területen túl sok állatot
legeltetni. A leggazdaságosabb módon szeretnénk visszatérni az eredeti
legeltetéshez, de ellenőrzött körülmények között. Úgy gondoljuk, hogy ez
működhet a Tátra déli oldalán is, elősegítve ezzel a turizmus fejlődését. A
turisták így láthatják a pásztorkunyhók évszázados építészeti megoldásait, a
tradicionális öltözetben dolgozó pásztoroknak a hagyományos állatfajok
tartásával kell előállítani a pásztorkodás hagyományos termékeit” – mondta
befejezésül Patrik Kolesár.
Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése