2012. március 1., csütörtök

Suchá Belá – A leglátogatottabb szurdok


Tálak-vízesés
A Szlovák Paradicsomban a mészkő alapzaton a természeti erők páratlanul szép tájat hoztak létre. A hegység jellemzői a szurdoknak nevezett, különösen mély és szűk sziklás völgyek, melyekben a patakok számos zuhatagot és vízesést képezve folynak végig. A Szlovák Paradicsomot ezeknek a szurdokoknak a viszonylag kis területen fellelhető nagy koncentrációja teszi a Felvidék egyik gyöngyszemévé. A Suchá Belá-szurdok a leglátogatottabb, ezért a legnépszerűbb szurdok a Szlovák Paradicsomban.

Ezt a kitüntető címet az 1976-ot követő időszakban a Kyseľ-völgy szurdokától vette át, miután ebben a korábban népszerű völgyben 1976-ban hatalmas tűzvész pusztított. A látogatók biztonságára való tekintettel a Kyseľ-völgy azóta is zárva van, a Suchá-Belá-szurdok viszont minden az év napján várja a látnivalókra éhes turisták rohamát.
A Suchá Belá népszerűségét két dolognak köszönheti: fekvésének és szépségének. Amint leállítjuk autónkat a turistaközpont parkolójában, gyakorlatilag néhány perc múlva már be is léphetünk a szurdokba. Ami a megjelenését illeti, ez az egyik legreprezentatívabb szurdok az egész hegységben, mert itt szinte minden képződmény megtalálható, ami a karszthegységeket jellemzi. A Suchá Belá végigjárásával gyakorlatilag mindent láthatunk, ami jellemzi a Szlovák Paradicsom szurdokvölgyeit. A víz sok évezredes munkájának köszönhetően alakultak ki ezek a szurdokok, az eróziós tevékenység következtében pedig az ezekre jellemző zuhatagok és a vízesések.
A szurdokba vezető zöld jelzés Káposztafalva közelében, az Erdőalja nevű turistaközpontban kezdődik, 550 méter tengerszint feletti magasságban. A kemping közelében nemsokára belépünk a Suchá Belá-patak erdős szurdokvölgyébe. A szurdok nevének (Suchá Belá magyarul azt jelenti, Száraz-Béla-patak) alapja az a tény, hogy a patak helyenként eltűnik a patakmederben, és a felszín alatt folyik tovább, majd néhány méterrel távolabb ismét megjelenik.
Szűkület
Eleinte a völgy meglepően széles, de aztán fokozatosan szűkül, amíg el nem érjük az első, 30 méter magasságból érkező sziklás vízesést, amely a Tálak-vízesés nevet viseli. Az első ismert turisták 1900-ban pillantották meg azt a vízesést, vagyis több mint 100 évvel ezelőtt… 1957-ben a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársai technikai segédeszközökkel (fémlétrák, hidak, hágcsók, láncok) szerelték fel a vízesést. Ezek teszik lehetővé, hogy a látogatók a patak mentén biztonságosan átjussanak ezen a gyönyörű vízesésen, hiszen korábban a vízesést az erdőben kellett megkerülni. A vízesés nevét azoknak a hatalmas, tál formájú mélyedéseknek köszönheti, amelyeket a lezúduló víz ereje hozott létre a sziklában. Ezek a mélyedések a folyamatosan lezúduló víz több ezer éves munkája következtében jöttek létre. Kialakulásukhoz hozzájárulnak azok a vízben sodródó, apró, éles mészkőkavicsok, amelyek körbe-körbe forognak a medencékben, folyamatosan koptatva annak felszínét.
A Tálak-vízeséseket elhagyva hamarosan megérkezünk a szurdok legszűkebb részéhez – melynek neve egyszerűen csak Szűkület –, ahol a sziklafalak annyira megközelítik egymást, hogy mindössze egy méter szélességű áthaladási lehetőséget biztosítanak. Miután átjutunk ezen a szuggesztív hatású természeti képződményen, a következő érdekes vízesés, a majdnem 13 méter magas Ablakos-vízesés alatt állunk. Elnevezése a vízesés tetején található sziklaablakra utal, ahol a turistaút magán a sziklaablakon vezet keresztül. Ekkor az egész szurdok központi részén, a leginkább lenyűgöző természeti képződményeken haladunk át.
Lépcsős-vízesés
Hamarosan egy újabb, csaknem 9 méter magas vízeséshez érkezünk. Ez a Teknős-vízesés, nevét onnan kapta, hogy itt a folyamatosan dolgozó víz a hosszú évezredek alatt teknőszerű mélyedést vájt a sziklafalba. Ezt a rendkívüli természeti jelenséget elhagyva, egy oldalvölgyben megcsodálhatjuk a 8 méter magas Oldalsó-vízesést, amely télen mutatja meg valódi szépségét, amikor varázslatos jégtakaró borítja. Sajnos a tél törékeny szépségeit, a vízeséseken kialakuló magával ragadó jégformációkat kemény fagyok idején hágóvas, jégcsákány, jégcsavar koptatja. Bár a jégmászás hivatalosan megengedett, ez a tevékenység sokak számára mégis zavaró. Nem érthető ez a szabályozás, hiszen elvileg a Nemzeti Természetvédelmi Terület – mint pl. a Suchá Belá-szudrok – a legmagasabb szintű védettséget jelenti a Nemzeti Parkban. Sokunkat zavar is ez az engedékenység, hiszen a jégmászók tevékenységükkel tönkreteszik a fantasztikus jégképződményeket, emellett zavarják azt a végtelen csendet, ami a fagyos időszakban a szurdokban uralkodik.
Az Oldalsó-vízesés után a szurdok még egyszer összeszűkül, és létrehozza a majdnem 9 méter magas Lépcsős-vízesést. Ezt magunk mögött hagyva a völgy keresztmetszete kitágul. A turistaút az erdőben meredeken emelkedik egészen a Glatz-útig, ahol 959 méter magasságban ér véget. A nagyjából 2 óra alatt a kb. 3,8 km hosszúságú úton 409 méter szintkülönbséget gyűrtünk le.
A Suchá Belá az a szurdok, amelyet legalább egyszer mindenkinek látnia kell. Mint minden szurdokban, az év bármely szakában találunk itt valami látnivalót. És ha nagy ritkán előfordul, hogy egyedül vagyunk a szurdokban (ez főleg téli hétköznapokon lehetséges), akkor akár zergékkel is találkozhatunk túránk során. Nyáron ez kevésbé valószínű, hiszen szép nyári napokon akár több mint 1000 ember is elindulhat a Suchá Belá-szurdokba, ezáltal forgalmi dugók, a létrák alatt pedig hosszas sorban állás alakulhat ki.

6 megjegyzés:

  1. Száraz Béla patak??!! :) Inkább: Száraz (szuhoj) Fehér völgy (bélüj=fehér). Elnézést, de nincsenek cirill betűim...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elnézést, de két dolgot nem vett figyelembe. Az egyik, hogy nincs szükség cirill betűkre, mivel nem orosz elnevezésről van szó. A másik, hogy a földrajzi neveket alapvetően nem szó szerint, hanem értelmük, az ott élők által használ helyi elnevezések alapján fordítjuk. Így pedig bármilyen furcsa is, és bármennyire nem használjuk is itthon, ez bizony Száraz-Béla-patak...

      Törlés
  2. Milyen hosszú ez a túra? Teljesen kezdők belevághatnak?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kb. 10 km a teljes táv a legrövidebb verzióban. Véleményem szerint teljesen kezdők akkor vágjanak bele, ha nincs tériszonyuk, mert itt azért van létra bőven. A táv azt hiszem, nem jelentős, a szintkülönbség sem vészes, egyedül a létrák jelenthetnek kihívást annak, aki még soha nem túrázott ilyen útvonalon.

      Törlés
  3. Én tegnap (2015. 09. 05-én) tettem meg ezt a túrát (Suchá Belá - Klastorisko - Hernád- áttörés). 63 éves vagyok, de nem én voltam a szűk keresztmetszet. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy gyerekjáték az egész, de ha edzett az ember, akkor még ebben a korban is meg tudja csinálni. Ez az út kb 14 km, de kb 8-9 óra, egyszerűen a nehézségek miatt. Most erről többet nem írok, néhány napon belül elkészül a beszámóló (fényképekkel), akkor minden világos lesz. A fotóalbum már fel van töltve: http://szlovakiafotoalbum.blogspot.hu/2015/09/szlovakia-szlovak-paradicsom.html. Ha beléptél ide, akkor (megnézve a képeket) vissza kell menni a katalógushoz és értelemszerűen használva el lehet jutni néhány kattintással ehhez a túrához is (néhány nap türelmet kérek még). Üdv. Gábor (szalay3@voila.fr)

    VálaszTörlés
  4. Utána néztem a dolognak és tényleg a Száraz Béla patak a jó megoldás az alábbiak miatt:
    1. szláv nyelveknél nem lehet automatikusan kiindulni az oroszból. A Belá itt tényleg Bélát jelent. Párkánytól kb 6 km-re van egy község, amit szlovákul Belá-nak, magyarul Bélának hívnak.
    2. a fehér szlovákul biela

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...