![]() |
Tálak-vízesés |
A Szlovák
Paradicsomban a mészkő alapzaton a természeti erők páratlanul szép tájat hoztak
létre. A hegység jellemzői a szurdoknak nevezett, különösen mély és szűk sziklás
völgyek, melyekben a patakok számos zuhatagot és vízesést képezve folynak
végig. A Szlovák Paradicsomot ezeknek a szurdokoknak a viszonylag kis területen
fellelhető nagy koncentrációja teszi a Felvidék egyik gyöngyszemévé. A Suchá
Belá-szurdok a leglátogatottabb, ezért a legnépszerűbb szurdok a Szlovák
Paradicsomban.
Ezt a kitüntető címet az 1976-ot követő időszakban a Kyseľ-völgy
szurdokától vette át, miután ebben a korábban népszerű völgyben 1976-ban hatalmas
tűzvész pusztított. A látogatók biztonságára való tekintettel a Kyseľ-völgy
azóta is zárva van, a Suchá-Belá-szurdok viszont minden az év napján várja a
látnivalókra éhes turisták rohamát.
A Suchá
Belá népszerűségét két dolognak köszönheti: fekvésének és szépségének. Amint
leállítjuk autónkat a turistaközpont parkolójában, gyakorlatilag néhány perc
múlva már be is léphetünk a szurdokba. Ami a megjelenését illeti, ez az egyik
legreprezentatívabb szurdok az egész hegységben, mert itt szinte minden
képződmény megtalálható, ami a karszthegységeket jellemzi. A Suchá Belá végigjárásával
gyakorlatilag mindent láthatunk, ami jellemzi a Szlovák Paradicsom
szurdokvölgyeit. A víz sok évezredes munkájának köszönhetően alakultak ki ezek
a szurdokok, az eróziós tevékenység következtében pedig az ezekre jellemző
zuhatagok és a vízesések.
A
szurdokba vezető zöld jelzés Káposztafalva közelében, az Erdőalja nevű
turistaközpontban kezdődik, 550 méter tengerszint feletti magasságban. A
kemping közelében nemsokára belépünk a Suchá Belá-patak erdős szurdokvölgyébe.
A szurdok nevének (Suchá Belá magyarul azt jelenti, Száraz-Béla-patak) alapja
az a tény, hogy a patak helyenként eltűnik a patakmederben, és a felszín alatt
folyik tovább, majd néhány méterrel távolabb ismét megjelenik.
![]() |
Szűkület |
Eleinte a
völgy meglepően széles, de aztán fokozatosan szűkül, amíg el nem érjük az első,
30 méter magasságból érkező sziklás vízesést, amely a Tálak-vízesés nevet
viseli. Az első ismert turisták 1900-ban pillantották meg azt a vízesést,
vagyis több mint 100 évvel ezelőtt… 1957-ben a Hegyi Mentőszolgálat (HZS)
munkatársai technikai segédeszközökkel (fémlétrák, hidak, hágcsók, láncok)
szerelték fel a vízesést. Ezek teszik lehetővé, hogy a látogatók a patak mentén
biztonságosan átjussanak ezen a gyönyörű vízesésen, hiszen korábban a vízesést
az erdőben kellett megkerülni. A vízesés nevét azoknak a hatalmas, tál formájú
mélyedéseknek köszönheti, amelyeket a lezúduló víz ereje hozott létre a
sziklában. Ezek a mélyedések a folyamatosan lezúduló víz több ezer éves munkája
következtében jöttek létre. Kialakulásukhoz hozzájárulnak azok a vízben
sodródó, apró, éles mészkőkavicsok, amelyek körbe-körbe forognak a medencékben,
folyamatosan koptatva annak felszínét.
A
Tálak-vízeséseket elhagyva hamarosan megérkezünk a szurdok legszűkebb részéhez –
melynek neve egyszerűen csak Szűkület –, ahol a sziklafalak annyira
megközelítik egymást, hogy mindössze egy méter szélességű áthaladási
lehetőséget biztosítanak. Miután átjutunk ezen a szuggesztív hatású természeti
képződményen, a következő érdekes vízesés, a majdnem 13 méter magas Ablakos-vízesés
alatt állunk. Elnevezése a vízesés tetején található sziklaablakra utal, ahol a
turistaút magán a sziklaablakon vezet keresztül. Ekkor az egész szurdok
központi részén, a leginkább lenyűgöző természeti képződményeken haladunk át.
![]() |
Lépcsős-vízesés |
Hamarosan
egy újabb, csaknem 9 méter magas vízeséshez érkezünk. Ez a Teknős-vízesés, nevét
onnan kapta, hogy itt a folyamatosan dolgozó víz a hosszú évezredek alatt
teknőszerű mélyedést vájt a sziklafalba. Ezt a rendkívüli természeti jelenséget
elhagyva, egy oldalvölgyben megcsodálhatjuk a 8 méter magas Oldalsó-vízesést, amely
télen mutatja meg valódi szépségét, amikor varázslatos jégtakaró borítja. Sajnos
a tél törékeny szépségeit, a vízeséseken kialakuló magával ragadó
jégformációkat kemény fagyok idején hágóvas, jégcsákány, jégcsavar koptatja.
Bár a jégmászás hivatalosan megengedett, ez a tevékenység sokak számára mégis
zavaró. Nem érthető ez a szabályozás, hiszen elvileg a Nemzeti Természetvédelmi
Terület – mint pl. a Suchá Belá-szudrok – a legmagasabb szintű védettséget
jelenti a Nemzeti Parkban. Sokunkat zavar is ez az engedékenység, hiszen a
jégmászók tevékenységükkel tönkreteszik a fantasztikus jégképződményeket, emellett
zavarják azt a végtelen csendet, ami a fagyos időszakban a szurdokban
uralkodik.
Az
Oldalsó-vízesés után a szurdok még egyszer összeszűkül, és létrehozza a majdnem
9 méter magas Lépcsős-vízesést. Ezt magunk mögött hagyva a völgy keresztmetszete
kitágul. A turistaút az erdőben meredeken emelkedik egészen a Glatz-útig, ahol
959 méter magasságban ér véget. A nagyjából 2 óra alatt a kb. 3,8 km hosszúságú
úton 409 méter szintkülönbséget gyűrtünk le.
A Suchá
Belá az a szurdok, amelyet legalább egyszer mindenkinek látnia kell. Mint
minden szurdokban, az év bármely szakában találunk itt valami látnivalót. És ha
nagy ritkán előfordul, hogy egyedül vagyunk a szurdokban (ez főleg téli
hétköznapokon lehetséges), akkor akár zergékkel is találkozhatunk túránk során.
Nyáron ez kevésbé valószínű, hiszen szép nyári napokon akár több mint 1000
ember is elindulhat a Suchá Belá-szurdokba, ezáltal forgalmi dugók, a létrák
alatt pedig hosszas sorban állás alakulhat ki.
Forrás: http://cestovanie.aktuality.sk
Száraz Béla patak??!! :) Inkább: Száraz (szuhoj) Fehér völgy (bélüj=fehér). Elnézést, de nincsenek cirill betűim...
VálaszTörlésElnézést, de két dolgot nem vett figyelembe. Az egyik, hogy nincs szükség cirill betűkre, mivel nem orosz elnevezésről van szó. A másik, hogy a földrajzi neveket alapvetően nem szó szerint, hanem értelmük, az ott élők által használ helyi elnevezések alapján fordítjuk. Így pedig bármilyen furcsa is, és bármennyire nem használjuk is itthon, ez bizony Száraz-Béla-patak...
TörlésMilyen hosszú ez a túra? Teljesen kezdők belevághatnak?
VálaszTörlésKb. 10 km a teljes táv a legrövidebb verzióban. Véleményem szerint teljesen kezdők akkor vágjanak bele, ha nincs tériszonyuk, mert itt azért van létra bőven. A táv azt hiszem, nem jelentős, a szintkülönbség sem vészes, egyedül a létrák jelenthetnek kihívást annak, aki még soha nem túrázott ilyen útvonalon.
TörlésÉn tegnap (2015. 09. 05-én) tettem meg ezt a túrát (Suchá Belá - Klastorisko - Hernád- áttörés). 63 éves vagyok, de nem én voltam a szűk keresztmetszet. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy gyerekjáték az egész, de ha edzett az ember, akkor még ebben a korban is meg tudja csinálni. Ez az út kb 14 km, de kb 8-9 óra, egyszerűen a nehézségek miatt. Most erről többet nem írok, néhány napon belül elkészül a beszámóló (fényképekkel), akkor minden világos lesz. A fotóalbum már fel van töltve: http://szlovakiafotoalbum.blogspot.hu/2015/09/szlovakia-szlovak-paradicsom.html. Ha beléptél ide, akkor (megnézve a képeket) vissza kell menni a katalógushoz és értelemszerűen használva el lehet jutni néhány kattintással ehhez a túrához is (néhány nap türelmet kérek még). Üdv. Gábor (szalay3@voila.fr)
VálaszTörlésUtána néztem a dolognak és tényleg a Száraz Béla patak a jó megoldás az alábbiak miatt:
VálaszTörlés1. szláv nyelveknél nem lehet automatikusan kiindulni az oroszból. A Belá itt tényleg Bélát jelent. Párkánytól kb 6 km-re van egy község, amit szlovákul Belá-nak, magyarul Bélának hívnak.
2. a fehér szlovákul biela
Pénteken tervezzük megcsinálni vagy ezt a szakaszt vagy a sólyom völgyet (SOKOLIA DOLINA). Kérdésem az lenne, hogy így március közepén milyen terepviszonyokra kellene számítani? Télen még egyszer sem voltam a szlovák paradicsomban így ötletem sincs, hogy mennyire lehetnek a létrák stb jéggé fagyva március közepén, kell e hágóvas vagy esetleg ilyenkor már teljes mértékben járható e hasonló felszerelések nélkül?
VálaszTörlésElőre is köszönöm a választ. :)