|
Fotó: Pavol Barabáš |
“Minden hegymászónak azt kívánom,
hogy legyen egy olyan barátja, aki szeretetet és tiszteletet vált ki belőle, s
aki rajta tartja a szemét, amint felfelé halad a kötél mentén, s aki már-már
gyengéd gondoskodással vezeti be őt ebbe a kemény és merészséget követelő
világba. Olyasvalakire gondolok, aki megosztja az emberrel a 4000 méter fölött
érzett gyönyört, aki úgy mutatja be a köröskörül emelkedő csúcsokat, ahogy egy
kertész mutatná be szeretett virágait. Akire az ember irigykedve néz, aki a
hegyi menedékházban van otthon, s akinek a hegy a hazája. Az ilyen kincsekkel
bíró ember barátságának értéke felbecsülhetetlen.”
(Gaston Rebuffat)