Kalandos fotózás a Hernád-áttörésben Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2013/02/11
Hirdetés

„Az alábbiakban egy mosolyogtató történet következik a téli Hernád-áttörésből. Történt mindez 2005-ben, amikor egy barátommal a szokásos, 3 napos barangolásra indultunk a Szlovák Paradicsomba. Mivel a Hernád teljesen be volt fagyva, úgy terveztük, hogy az egyik napon végiggyalogolunk a befagyott folyón Erdőaljától Csingóig, ahol le volt foglalva a szállásunk. Minden zökkenőmentesen indult. Aztán a jég időközönként érdekes, pattogó hangokat adott ki, ami nem sok jót jelentett.

Gyönyörű, napsütéses nap volt, de hozzá nagyon hideg (kb. mínusz 15 fok). Mint mindig, én folyamatosan fényképeztem. Akkoriban egy hatalmas fémállvánnyal jártam a hegyeket, jó minőségű, japán gyártmányú tükörreflexes fényképezőgéppel és a hozzá tartozó teleobjektívvel.
Már az útvonal utolsó harmadában jártunk, amikor megpillantottam egy lenyűgöző részt, ahol a víz áttörte magát a jég felszínén. Azonnal megpróbáltam a folyó jegén megfelelő helyzetet találni az állványnak és a fényképezőgépnek. Óvatosan lépkedtem, mint mindig, láttam, hogy a jég kissé kiemelkedik alattam, és némileg eltérő szerkezetű, mint másutt. Abban a pillanatban, amikor ráléptem erre a kiemelkedésre (nyilván egy levegővel telt üreg volt, ami felett meggyengült a jég), a lábam alatt egy reccsenés, és a jég villámgyorsan beszakadt. Reflexszerűen visszadobtam magam abba az irányba, amerről jöttem, így nem kellett fürdőt vennem a négy fokos Hernádban.
Nekem ugyan sikerült kimenekülnöm, de az állvány a fényképezőgépemmel kicsúszott a kezemből, és beesett a jeges vízbe. Fekvő testhelyzetben így csak tehetetlenül figyeltem, ahogy a felszerelésem elmerül a vízben, majd sodródni kezd a folyóval. A barátom, aki a beszakadt üreg másik oldalán, a kimosott kavicságyon állt, a süllyedő fényképezőgép után vetette magát, és mivel jól megtermett emberről van szó, kézzel-lábbal sikerült kihúznia a gépemet és az állványt a vízből.
Akárhogy is, de a kamera 5-10 másodpercig teljesen elmerült a jeges Hernád vizében. A vízből kiemelve azonnal a víz azonnal belefagyott a készülékbe. Első dolgom volt, hogy kivettem mind a hat elemet, és a gépet bedugtam a kabátom alá, ahol azért melegebb volt, mint a szabadban. Így mentünk majdnem egy órán át Csingóig, ott az étteremben kitettük az asztalra, és miközben a barátommal rumos teát ittunk, elfogyasztottuk kiadós vacsoránkat, és a folyadékveszteséget csapolt sörrel pótoltuk, a fényképezőgépem az abroszra engedte a Hernád vizét.
Valamikor éjfél körül már teljesen kiszáradt, és kezdett reagálni a visszarakott akkumulátorokra. Csak akkor tudtam hozzáférni a filmhez, visszatekerni a kazettába, majd kivenni a gépből. Miután alaposan kitisztítottam a gépet, összegeztem a kárt: a film átázott, a képek használhatatlanok. Az egyetlen dolog, ami a vízbe merülés miatt kialakult rövidzárlat következtében megsérült, az a nagyfeszültségű kondenzátor. Ezen kívül minden O.K. A kamera a mai napig működik!
A tükrösöm a vízkeresztségben elég jól teljesített, a tűzkeresztségen viszont még nem esett át…”
Forrás és fotó: http://cestovanie.aktuality.sk
Hirdetés
Hirdetés