Erőnk
és képességeink túlbecsülése, a terep nehézségeinek alábecsülése vagy a túrára
történő késői indulás. A túrázók egy része még mindig sok hibát elkövet a
hegyekben, ami adott esetben nagyon sokba kerülhet, a következmény nemcsak
sérülés és a hegyimentők beavatkozásának költsége, hanem akár tragikus is
lehet. Csak tavaly 31 ember halt meg a szlovák hegyekben. Az
emberek ugyanakkor még mindig hajlamosak alábecsülni a hegyvidéki terepet. A
Hegyi Mentőszolgálat (HZS) évente mintegy 2,5 ezer beavatkozást regisztrál, ez
alól kivételt képezett az elmúlt év, melyet a koronavírus járvány terjedésének
megakadályozásával kapcsolatos intézkedések jellemeztek, így abban az évben
„csak” kb. 700 alkalommal avatkoztak be.
A
hegyekben segítségre szoruló túrázók egyötöde nem rendelkezett megfelelő
biztosítással, ez azt jelentette, hogy a hegyimentők beavatkozásáért (melyek
nem olcsóak) maguknak kellett fizetniük. „A HZS beavatkozásának átlagos
költsége 400 euró körül van. Komolyabb beavatkozás esetén, vagy ha helikoptert
kell hívni, ez az összeg sokkal magasabb” – mondta Jana Krajčírová, a HZS
munkatársa. A leggyakoribb sérülések a végtagsérülések, amelyek esés vagy
csúszás következtében keletkeznek. 2021-ben a legdrágább beavatkozás költsége
9500 eurót tett ki.
Magashegyi
biztosításra csak azokban a hegyekben van szükség, ahol a HZS működik – ilyenek
a Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra, a Bélai- és a Liptói-Tátra, a Szlovák
Paradicsom, a Nagy- és Kis-Fátra, a Pieninek, a Bukovec-hegység, a Körmöci-hegyek,
a Kyszucai-hegyek, a Javorníki-hegyek, a Középső-Beszkidek és a Morva-Sziléziai
Beszkidek. Más hegyekben elegendő a szokásos egészségbiztosítás. A hegyi
biztosítás ára napi egy euró körül van, egész évre szóló biztosítást akár már
10 euróért is lehet kötni.
Óvintézkedések
vihar esetén
Krajčírová
szerint a turisták által elkövetett leggyakoribb hibák közé tartozik az
időjárás-előrejelzések és figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása. Ez az oka
annak, hogy egyeseket meglep a vihar, a szél vagy az alacsony hőmérséklet. Ha
valaki a hegyek felsőbb régiójában tett túra során viharba kerül, mielőbb térjen
vissza a völgybe, ahol kisebb az esélye annak, hogy villámcsapás érje. „Ha nem
tud biztonságos helyre jutni, és van a közelben egy kunyhó vagy menedékhely,
akkor érdemes ott elbújni. Nem szabad sziklák vagy fák alá bújni. és minden nálunk
lévő fémtárgyat le kell tenni.” Hozzáteszi, hogy nem szabad olyan helyen
tartózkodni, ahol láncok, fém létrák, hágcsók vagy oszlopok vannak.
A
hibák közé tartozik a nem megfelelő ütemű folyadékbevitel vagy a rosszul
megválasztott lábbeli is. Egyúttal emlékeztet arra, hogy a túra tervezésekor
nagyon fontos figyelembe venni képességeinket, edzettségünket és egészségi
állapotunkat. „Ne menjünk egyedül a hegyekbe. Ha nincs más lehetőség, mindig
jó, ha valakit – legyen az rokon, barát, szállásadó – előzetesen értesítünk a
tervezett útvonalról, még akkor is, ha a túra során változtatunk rajta.”
Időtartalék
A
túrára időben el kell indulni, és az útvonal tervezésénél gondolni kell a kellő
időtartalékra, hogy még sötétedés előtt be tudjuk fejezni a túrát. A
felszerelésből nem hiányozhat az elegendő mennyiségű folyadék, valamilyen gyors
energiapótlásra alkalmas táplálék, mint pl. csokoládé vagy energiaszelet. Ne
felejtsük otthon azokat a gyógyszereket, amelyeket rendszeresen szedünk, vagy
amelyek segíthetnek az esetleges hirtelen egészségügyi problémák kezelése során.
A HZS azt javasolja, hogy hosszabb túrákra vigyünk magunkkal magnéziumot.
„Magától
értetődik, hogy be kell pakolni a hátizsákba vízhatlan ruházatot valamint meleg
ruhát, hiszen még nyáron is nagyon hideg lehet, ha hirtelen megváltozik az
időjárás” – szögezi le Krajčírová. Nem szabad alábecsülni a lábbelit sem, ami
kulcsfontosságú, lehetőség szerint Vibram talpú túrabakancsban túrázzunk.
Ezeken kívül alapvető felszerelés a feltöltött telefon, valamilyen fényforrás
és esetleg külső töltő.
HZS alkalmazás
A HZS
a turisták figyelmébe ajánlja saját mobilalkalmazását. „Ennek segítségével a
turisták szükség esetén akár a gyenge mobilszolgáltatói lefedettségű helyekről
is segítséget tudnak hívni, illetve el tudják küldeni tartózkodási helyük
GPS-koordinátáit” – mondja Krajčírová. Aki letölti az alkalmazást, az figyelmeztető
üzeneteket kaphat a környékre vonatkozó meteorológiai figyelmeztetésekről – a közelgő
viharról, esőről, viharos szélről, magas hőmérsékletről vagy lavinaveszélyről. Szükség
esetén a felhasználók megtudhatják, hol található a legközelebbi HZS
mentőállomás vagy a legközelebbi AED eszköz (automatikus külső defibrillátor), tájékozódhatunk
a közeli menedékházakról és azok távolságáról, valamint sok más hasznos
információval is rendelkezik. Abban az esetben, ha bajba kerülünk a hegyekben,
a HZS segélyhívó szám 18 300.
