A
Tátra nem csak gyönyörű kilátásáról, hanem hangzatos földrajzi neveiről is
híres. Az alábbiakban ezek közül próbáljuk meg elmagyarázni az egyes nevek
eredetét.
1. A
hatalmas lavináiról ismert, a Halastó (Morskie Oko) közelében található
Medvegyökér-szakadék (Marchwiczny Żleb) a zellerek családjába tartozó
közönséges medvegyökérről (Ligusticum mutellina,
lengyelül marchwicy pospolitej) kapta nevét, amely bőségesen terem abban a
hágóban, amelyből a szakadék indul.
2. A
Bélai-Tátra elnevezés Szepesbéla (Spišská Belá) város nevéből származik,
melynek a hegység már a XIV. században a határához tartozott.
3. A
Kis-Békás-csúcsból (Żabi Szczyt Niżni) elágazó oldalgerincet azért nevezik Apostolok-gerincének
(Grań Apostołów), mert a régi gorálok szerint a magasba törő karcsú figurák a
mennybe induló apostolok sziluettjére hasonlítottak.
4. A
Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana) első tulajdonosairól a Rusin nevű gorál
családról kapta nevét.
5. A
Kalata-rét (Polana Kalatówki) ugyancsak első tulajdonosairól, a gorál Kalata
családról kapta nevét.
6. A
Pańszczycza-völgy (Dolina Pańszczyca) a Fehér-Dunajecből (Biały Dunajec)
származó Pańszczyków vagy Pajszczyków vezetéknevű családról kapta nevét, amely
korábban a területet birtokolta.
7. A
Rohács elnevezés a szarvas (rogaty) szóból származik, utalva a csúcs szarvra
emlékeztető kettős ormára.
8. A
Kápolna-csúcs (Kościelec) elnevezés a templom (kościół) szóból, nem pedig a
csont (kośc) szóból származik.
