Szeptember
29-én, pénteken délután az Omladékvölgyi-Jeges-tó (Ľadové pleso) közeléből
kérték a hegyimentők segítségét, ahol sziklamászás közben az első kötélhosszban
lezuhant egy 43 éves cseh hegymászó. A férfi megfelelő felszerelés nélkül
mászott, nem volt rajta mellheveder, és valószínűleg egy kőtömb kilazulása
miatt mintegy 30 métert zuhant egy füves párkányra, ahol eszméletlen állapotba
került. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) helikoptere két hegyimentővel a fedélzetén
indult a baleset helyszínére, de a rossz látási viszonyok, valamint a baleset
helyszínének pontos ismerete nélkül visszatért a Poprádi-tóhoz. A sziklafal
fölötti újabb repülés során, miután beazonosították a helyszínt, két hegyimentő
ereszkedett le a Zerge-őrtorony (Kozia stráž) fala alá, majd a helikopter ismét
visszatért a Poprádi-tóhoz. A lezuhant hegymászó a hegyimentők érkezésekor nem adott
életjelet, így a holttestet szállításra előkészítve később a Poprádi-tóhoz
szállították. Ezt követően a mentőhelikopter a szerencsétlenül járt cseh férfi
műszótársát is a Poprádi-tóhoz evakuálta a sziklafalból, majd a halott
hegymászó testét átadták az illetékes hatóság képviselőinek.
Szeptember
30-án, szombaton délután a Jégvölgyi-csúcs (Ľadový štít) keleti falán mászó szemtanúktól
érkezett a bejelentés a HZS ügyeletére, akik látták, hogy a Markazit-résből (Ľadová
štrbina) lezuhan egy ember a Kis-Tarpataki-völgy felé. A férfi a nagyon nehéz,
kitett terepen történt zuhanást követően az élettel összeegyeztethetetlen
sérüléseket szenvedett. A bejelentést követően a Belügyminisztérium helikoptere
repült a helyszínre három hegyimentővel a fedélzetén, közülük kettő leereszkedett
a szerencsétlenül járt férfi mellé, akik a holttestet előkészítették az
elszállításra. Ezt követően az 54 éves szlovák férfi holttestét Ótátrafüreden átadták
az illetékes hatóság képviselőinek.
Ugyancsak
szeptember 30-án egy 17 éves magyar turista jelentkezett Ótátrafüreden a
hegyimentők ügyeletén, aki a túra során elveszítette a csoportját. A fiatal férfira
egy szálloda alkalmazottja talált rá a Tarajkán (Hrebienok). Nem tudta
megmondani, honnan indult túrázni a csoportja, azt sem, hová indultak, és azt
sem tudta, hol van a szállásuk. Nem volt mobiltelefonja, és nem tudott mondani
egyetlen mobilszámot sem a csoportból. Miután a szociális szolgálat felvette az
ilyenkor szükséges jegyzőkönyvet, melyben rögzítették a tartózkodási helyét, az
osztálytársai és a csoportjának vezetője aznap délután végül is megtalálták a
fiút.