Gerinctúra a Nyugati-Tátrában

Kihasználva a rendkívül jó időjárást, végigjártuk  a Nyugati-Tátra vagy ismertebb nevén a Liptói-havasok főgerincét, amely a Magas-Tátra közvetlen nyugati folytatásaként emelkedik. A szűk 3 nap miatt persze a teljes gerinc bejárásáról nem is álmodhattunk, így a lengyel oldalon található Gáspár-csúcsot és környékét  most elkerültük, de így is embert próbáló és egyben gyönyörű túrában volt részünk. Ami a túránkat nehezítette, hogy nem menedékházakban aludtunk, hanem a szabad ég alatt, így az élelmen és ivóvízen kívül, mi magunk cipeltük derékaljainkat, hálózsákunkat és bivakzsákjainkat is. Igaz ami nehézséget okozott, egyúttal kárpótolt is minket, hiszen egy-egy hegycsúcson eltöltött éjszaka, felejthetetlen élményt nyújtott.

A három nap alatt összesen 63 kilométert gyalogoltunk, 4541 méter szintemelkedéssel. Maga a megtett gerincszakasz, amit egy nap alatt tettünk meg, 18 kilométer volt, amelyet a Sebestől (Bystrá) egészen a Szilfásig (Brestová) tettünk meg, 1956 méteres szintemelkedéssel. Aki járt már ilyen terepen az tudja, hogy a számok nem adják vissza az út valódi nehézségét. Hiszen ugyanennyi szintet lefelé is meg kellett tenni, hol görgős és meredek lejtőhordalékon, hol nagyobb gránittömbökön ugrálva, nem beszélve arról, hogy a Rohács-gerinc is az útvonal része volt, amely vetekszik a híres Sas út nehézségével és itt rögtön hozzá is tenném, hogy szépségével is.

Első nap - 26 km, 1850 méter szintemelkedés.

A Zsári-völgyből (Žiarska dolina) indultunk a Magisztrális úton, egészen Podbanszkóig, amely a Magas-Tátra legnyugatibb települése, majd a Köves-völgyön (Kamenista dolina) keresztül, felkapaszkodtunk a Liptói-havasok gerincére. Elérve a Köves-nyerget, egészen a Sebesig  (Bystrá) jutottunk, ahol az éjszakát töltöttük és egyébként a Nyugati-Tátra legmagasabb csúcsa, a maga 2248 méterével.

 

Az odakint.blog.hu teljes cikke itt olvasható!

Forrás és fotó: http://odakintblog.blog.hu