2013. november 14., csütörtök

Patrik Kolesár - teherhordó és önkéntes egy személyben

A tátrai teherhordó, Patrik Kolesár jogot tanult Pozsonyban, majd önkéntesként tért vissza a Tátrába.
Hogyan lesz valakiből jogi egyetemi diplomával magashegyi teherhordó?
„Az egyetemi tanulmányaim elvégzése után lettem teherhordó. Késmárkról származom, ahol sílécen nőttem fel. Fiatal koromban sokat síeltem, de ezt abba kellet hagynom, mert már kiöregedtem, mindig lemaradtam a társaim mögött. A nyár folyamán, a téli síszezonra történő felkészülés során pedig önkéntesként dolgoztam a Tátrában – szemetet gyűjtöttem, takarítottam a sípályákat, vagy festettem a padokat. Így jutottam el a menedékházakba. A teherhordó lét azt jelenti, hogy egymagad vagy a karbantartó és a szakács, a takarító és a festő. Ha ebben a környezetben akarsz élni, mindig csinálni kell valamit.”

Hogyan telik egy tipikus magashegyi teherhordó egy napja?
„Reggel hatkor kelek, és elvégzem a reggeli teendőimet a konyhában. Ha nagyon meleg van, azonnal indulok a hegyre. Nagyon fontos, melyik menedékházhoz kell menni. Ha magasabban fekvőhöz, mint pl. a Hosszú-tavi menedékház, csak reggel megyek fel, délután és este pedig kisegítő munkát végzek. Tíz évig dolgoztam a Zamkovszky-menedékháznál. Ott olyan rendszer van, hogy hétkor indultam felfelé, három óra múlva vissza, közben pedig automatikusan mentem a konyhába segíteni. Ebéd után ismét fel, általában naponta háromszor fordultam.”

Milyen távot teljesít egy nap?
„Naponta átlagosan 20 kilométert. A fiatal teherhordók általában 30 kg-os terhet cipelnek, az idősebb harcosok aztán naponta egyszer felvisznek egy hordó sört, amely akár 90 kg. is lehet.”

Mi a különbség a teherhordók téli és nyári munkája között?
„A Zamkovszkyban dolgozom, ezért úgy mondom, mint zamkovszkys. Ebben a házba nyáron mindenre szükség van, de télen kevesebb a munka. Télen tudni kell, hogyan lépj, hogy spórolj az energiával. A fagy és a hideg nem gond, de a mély hó és a szél folyamatosan támadja a hátikosarat. Tudni kell olvasni a terepen, és mindig fel kell készülni a lavinára. A Zamkovszky felé télen nem jár medve, ezért akár éjszaka is fel lehet menni. Nyáron már este 7-kor is csak kutyával megyek, mert bármikor találkozhatok medvével. De a medve önmagában nem veszélyes. Én magam hatszor találkoztam medvével, de soha nem történt semmi”.

Önkéntesként is dolgozik a Tátrában.
„Önkéntesként dolgozom a Tátrai Szépítő Egyletben (TOS). Ebben az évben felújítottuk az egykori tátralomnici nagykabinos felvonó felső állomásépületét, az egykori Encián szállót, amely nemzeti kulturális emlék. Felújítottuk az egykori konyhát és az étkezőt, melyekben kialakítottunk egy ingyenesen látogatható galériát. Szintén helyreállítottuk a tornyot, amelyben az egykori felvonó feszítő kötelei voltak korábban elhelyezve. Munkánkat mintegy 80 önkéntes, a tátrai gyermekotthonok egykori lakói, valamint hajléktalanok is segítették.”

Mi a különbség a Tátrában a nyári és a téli szezon között?
„A nyári szezon erősebb, jobban vonzza a turistákat. Télen leginkább a síelők jönnek a Tátrába. Szezonban tömeg van, Ótátrafüredről Tátralomnicra általában 5 perc az út, szezonban ez 15 perc is lehet. De mit lehet tenni? Nem mondhatjuk a turistáknak, hogy elég, menjenek el. Mi belőlük élünk, ezért össze kell szorítani a szánkat, és tisztelettel kell viselkedni velük szemben. Ők a mi vendégeink és kenyéradóink, nem viselkedhetünk velük szemben tiszteletlenül. És ezt komolyan mondom, nem cinikusan.”

Úgy érzi, a Tátra újra életre kel?
„Természetesen, még úgy is, hogy nem kis kár ért minket az euro bevezetésével, mellyel sok lengyel és magyar ügyfelet elveszítettünk.”

Mit kell tenni annak érdekében, hogy az embereket jobban vonzza a Tátra, mint az Alpok?
„A Tátra soha nem volt, és soha nem lesz olyan, mint az Alpok. Mit kell változtatni? Az embereknek kötődniük kell a hegyekhez, és nem csak a Tátrához, már gyerekkoruktól. Nézzük meg a lengyeleket. Nekik a Tátra szinte szent hegy, minden lengyelnek legalább egyszer az életben el kell jönnie Zakopanéba. Nem azt mondom, hogy itt legyen Zakopane, hanem az érzés a lényeg. Szlovák vagyok, el kell jönnöm a hegyeinkbe, és segíteni, ahogy erőm engedi. Itthon fizetünk adót. Meg kell változtatni az emberek gondolkodását. Az otthonról, és a turizmusról is.”

Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...