A tátrai teherhordó, Patrik Kolesár jogot tanult Pozsonyban,
majd önkéntesként tért vissza a Tátrába.
Hogyan lesz valakiből
jogi egyetemi diplomával magashegyi teherhordó?
„Az egyetemi tanulmányaim elvégzése után lettem teherhordó.
Késmárkról származom, ahol sílécen nőttem fel. Fiatal koromban sokat síeltem,
de ezt abba kellet hagynom, mert már kiöregedtem, mindig lemaradtam a társaim
mögött. A nyár folyamán, a téli síszezonra történő felkészülés során pedig
önkéntesként dolgoztam a Tátrában – szemetet gyűjtöttem, takarítottam a
sípályákat, vagy festettem a padokat. Így jutottam el a menedékházakba. A
teherhordó lét azt jelenti, hogy egymagad vagy a karbantartó és a szakács, a
takarító és a festő. Ha ebben a környezetben akarsz élni, mindig csinálni kell
valamit.”
Hogyan telik egy
tipikus magashegyi teherhordó egy napja?
„Reggel hatkor kelek, és elvégzem a reggeli teendőimet a
konyhában. Ha nagyon meleg van, azonnal indulok a hegyre. Nagyon fontos, melyik
menedékházhoz kell menni. Ha magasabban fekvőhöz, mint pl. a Hosszú-tavi
menedékház, csak reggel megyek fel, délután és este pedig kisegítő munkát
végzek. Tíz évig dolgoztam a Zamkovszky-menedékháznál. Ott olyan rendszer van,
hogy hétkor indultam felfelé, három óra múlva vissza, közben pedig
automatikusan mentem a konyhába segíteni. Ebéd után ismét fel, általában
naponta háromszor fordultam.”
Milyen távot teljesít
egy nap?
„Naponta átlagosan 20 kilométert. A fiatal teherhordók
általában 30 kg-os terhet cipelnek, az idősebb harcosok aztán naponta egyszer
felvisznek egy hordó sört, amely akár 90 kg. is lehet.”
Mi a különbség a
teherhordók téli és nyári munkája között?
„A Zamkovszkyban dolgozom, ezért úgy mondom, mint
zamkovszkys. Ebben a házba nyáron mindenre szükség van, de télen kevesebb a
munka. Télen tudni kell, hogyan lépj, hogy spórolj az energiával. A fagy és a
hideg nem gond, de a mély hó és a szél folyamatosan támadja a hátikosarat.
Tudni kell olvasni a terepen, és mindig fel kell készülni a lavinára. A
Zamkovszky felé télen nem jár medve, ezért akár éjszaka is fel lehet menni.
Nyáron már este 7-kor is csak kutyával megyek, mert bármikor találkozhatok
medvével. De a medve önmagában nem veszélyes. Én magam hatszor találkoztam
medvével, de soha nem történt semmi”.
Önkéntesként is
dolgozik a Tátrában.
„Önkéntesként dolgozom a Tátrai Szépítő Egyletben (TOS).
Ebben az évben felújítottuk az egykori tátralomnici nagykabinos felvonó felső
állomásépületét, az egykori Encián szállót, amely nemzeti kulturális emlék.
Felújítottuk az egykori konyhát és az étkezőt, melyekben kialakítottunk egy
ingyenesen látogatható galériát. Szintén helyreállítottuk a tornyot, amelyben
az egykori felvonó feszítő kötelei voltak korábban elhelyezve. Munkánkat
mintegy 80 önkéntes, a tátrai gyermekotthonok egykori lakói, valamint
hajléktalanok is segítették.”
Mi a különbség a
Tátrában a nyári és a téli szezon között?
„A nyári szezon erősebb, jobban vonzza a turistákat. Télen
leginkább a síelők jönnek a Tátrába. Szezonban tömeg van, Ótátrafüredről
Tátralomnicra általában 5 perc az út, szezonban ez 15 perc is lehet. De mit
lehet tenni? Nem mondhatjuk a turistáknak, hogy elég, menjenek el. Mi belőlük
élünk, ezért össze kell szorítani a szánkat, és tisztelettel kell viselkedni
velük szemben. Ők a mi vendégeink és kenyéradóink, nem viselkedhetünk velük
szemben tiszteletlenül. És ezt komolyan mondom, nem cinikusan.”
Úgy érzi, a Tátra újra
életre kel?
„Természetesen, még úgy is, hogy nem kis kár ért minket az
euro bevezetésével, mellyel sok lengyel és magyar ügyfelet elveszítettünk.”
Mit kell tenni annak
érdekében, hogy az embereket jobban vonzza a Tátra, mint az Alpok?
„A Tátra soha nem volt, és soha nem lesz olyan, mint az
Alpok. Mit kell változtatni? Az embereknek kötődniük kell a hegyekhez, és nem
csak a Tátrához, már gyerekkoruktól. Nézzük meg a lengyeleket. Nekik a Tátra
szinte szent hegy, minden lengyelnek legalább egyszer az életben el kell jönnie
Zakopanéba. Nem azt mondom, hogy itt legyen Zakopane, hanem az érzés a lényeg.
Szlovák vagyok, el kell jönnöm a hegyeinkbe, és segíteni, ahogy erőm engedi.
Itthon fizetünk adót. Meg kell változtatni az emberek gondolkodását. Az
otthonról, és a turizmusról is.”
