A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hegyimentői több tízezer embernek segítettek az elmúlt 20 évben, miközben több nehéz mentőakcióban vettek részt.
„Ez alatt a 20 év alatt összességében kb. 42400 mentőakciót hajtottunk végre, egy év alatt a legtöbbet 2019-ben, amikor közel 2900 beavatkozásunk volt. A legnehezebb mentőakciók hegymászó terepen fordulnak elő. Jelentős részt képeznek a síbalesetek, ahol megnövekedett a súlyos sérülések száma, ez elsősorban a gyors sílécek és az adrenalinnövelő síelés megjelenésével függ össze. Nyolc mentőakciónk volt barlangokban, közel 10 ezer túraútvonalon, és 3197 kereső akciót is végrehajtottunk, melyek hegyvidéki terepen mindig sokáig tartanak” – részletezte Biskupič, hozzátéve, hogy az átlagos beavatkozási idő 220 perc.
Elmondása szerint a 2005-ös lavinabaleset a legnagyobb kihívást jelentő mentőakciók közé tartozik, amikor a Liptói-Tátrában nyolc cseh turista sátrat vert a Zsarátnok-vályúban (Spáleny žlab), és éjszaka betemette őket egy lavina. „Három helikopter, 17 hegyimentő, 29 önkéntes hegyimentő és a hatalmas erőfeszítés ellenére közülük sajnos csak egy ember maradt életben” magyarázta az igazgató.
A pozitív példák közé tartozik a Liptói-Tátrában, a Racskó-völgyben (Račková dolina) 2006-ban végrehajtott komoly kutató expedíció, amikor három nap után találtak rá egy eltűnt tízéves kisfiúra.
2014-ben a Kis-Fátrában a tartós esőzések miatt a sár elzárta az utat, így a mentőknek 122 embert kötéltechnikával kellett kimenteniük.
Annak ellenére, hogy az igazgató szerint egyre javul a hegyi mentés színvonala, egyre növekszik a mentőakciók és a halálos balesetek száma. 2022-ben a HZS rekordszámú, 57 halálesetet regisztrált a hegyekben. „Ezeket nem lehet teljesen elkerülni, az elmúlt év tendenciája azonban riasztó, remélem, hogy nem fog folytatódni. Véleményem szerint ez annak is köszönhető, hogy az emberek egyre gyakrabban túlértékelik saját képességeiket és alábecsülik a körülményeket” – zárta gondolatait az igazgató.
Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor bejelentés érkezik, a hegyimentőknek minden körülmények között ki kell menniük a terepre, akár vihar van a hegyen, nyáron havazik vagy hirtelen besötétedik.
A HZS-nek jelenleg hat területi központja, ezen kívül egy kiképző- és műveleti központ, valamint egy lavinamegelőző központ működik Szlovákiában. A Hegyi Mentőszolgálatról szóló törvényt 2002. július 10-én fogadta el a Szlovák Köztársaság Országgyűlése, majd 2003. januárjában lépett hatályba. A HZS jelenleg az integrált mentési rendszer állandó eleme, tagja a Nemzetközi Alpesi Mentőbizottságnak (International Commission for Alpine Rescue, ICAR), 2012-től pedig önkéntes és hivatásos mentőket tömörítő egyesületként is működik.
Forrás: https://spis.korzar.sme.sk
