Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak
hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a
hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és
levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által
okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra
mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni
a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.
Tündérek, sárkányok, manók
A tátrai legendákban legtöbbször
előforduló mesebeli lények a tündérekről. Az egyik ilyen mese egy lányról szól,
aki elaludt a Csorbai-tó partján. Amíg aludt, egy daliás herceg emelkedett ki a
tó vizéből, akinek annyira megtetszett a lány, hogy felkapta és magával vitte a
mélyben lévő palotájába. Miután a lány felébredt, annyira elkápráztatta a
palota urának gazdagsága, hogy tündérré változott, és a daliás herceg felesége
lett. A tündér a legenda szerint máig él a Fátyol-vízesésben.
A tündérek mellett a tátrai mesék
állandó szereplői a vízimanók, akik állítólag a tavakban élnek, és elrabolják a
tavakhoz közeledő nőket. A legenda szerint a Kriván alatti Zöld-tóban élt egy
vízimanó, aki a második feleségéért kezdett harcolni a Gödör-tóban. Hogy miért
alakult ki a konfliktus, nem lehet tudni, a legenda csak a viszálykodás
szabályairól szól. Ha a küzdelem során fehér hab jut a felszínre, az a vízimanó
feleségének a fátyla, melyet az asszony elmenekült udvarlója hagyott el. Ha
viszont vörös színű hab jut a felszínre, az a vízimanó vére. A történet azzal
ér véget, hogy ma már nem élnek vízimanók a Tátrában, mert kiirtották egymást.
