A Tátrában több helyen is éltek tündérek, és igazság szerint
mindenfélét találtunk közöttük. Voltak jó és rossz tündérek, kapzsik és
boldogtalanok, csalódottak és szeretők... Éppen olyanok voltak, mint régen,
mielőtt tündérekké változtak volna. Ezért jól tette, aki nem engedett
éneküknek, szépségüknek és szavaiknak, hanem a szívét és az eszét követte.
Tiszta napokon, amikor a napsugarak visszatükröződnek a több ezer
hókristályban, a tündérek ma is láthatók. Bejárják az utakat, hívják a
kedvesüket, táncolnak a tavakon és néha feltévednek a legmagasabb csúcsok alá.A következőkben szeretnénk feléleszteni a tátrai tündérekről
szóló legendákat, és ezzel együtt meginvitálni az olvasókat egy-egy téli túrára.
Ha nyáron már végig is jártuk ezeket az utakat, télen egészen más varázsa lesz
ugyanannak az útnak, talán még misztikusabb is lesz, ha ismerjük a tátrai
tündérekről szóló legendákat, történeteket. A legendákban élő tündéreket a
fagyos téli hegyvidéki viszonyok között megidéző, elegáns ruhában megjelenő hölgyek
utalnak Tátra nem is olyan hosszú történetének hőskorára, amikor a túraruhák helyett
a társasági viselet volt a szükséges felszerelés a hegyek látogatóinak. Talán sokan
emlékeznek az első turistákról készült fotókra – azokra a nőkre, akik hosszú
szoknyában indultak a hegyekbe.
Téli túra a tündérek nyomában – A Menguszfalvi-völgy tündére
Állítólag jóval azután történt, hogy az összes gorál fiú
elhunyt... Banditák kezdtek vándorolni a hegyekben. Nem féltek semmitől, sem a
csúcsoktól, sem a tündérektől, sem az Úr Istentől. Késő este az egyik rabló egy
zsák dukátot cipelt a hátán a Menguszfalvi-völgyben, amikor egyszer csak hirtelen
úgy tűnt neki, hogy valami megmozdult a nyeregben. Nézett, és nem hitt a
szemének. A sziklán egy tündérré változott lány állt és integetett. „Éhes vagy
ismeretlen? Szegény a családod?” „Nem” – válaszolta zavartan a rabló. „Ha
valaha is szeretnéd viszontlátni a feleségedet, dobd el a zsákot, és többé ne
gondolj a rablásra. Elengedlek, ha megígéred nekem, hogy soha többé nem nyúlsz a
máséhoz.” A rabló megígérte és szégyenkezve távozott. Mi lett a dukátokkal? Pontban
éjfélkor, amikor a telihold halvány fénnyel világítja meg a Tengerszem-csúcs
alatti Hunfalvy-hágót, olyan izzó fénnyel világítanak, ami elvakítja az embert.
A tündért hiába is keressük, fénye azonban gyakran távolról is látható.
Túratipp
Kellemes sétát tehet a téli tájban a tátrai villamos Poprádi-tó
(Zastávka Popradské Pleso) megállójától a Poprádi-tóhoz (Popradské pleso). A
túra végig aszfaltozott úton vezet, amelyet a kezdő túrázók télen is szívesen
használnak. A széles aszfaltúton vezető könnyű túra kb. 1 órát vesz igénybe.
