A múltban
mindenféle történetek keringtek a köztudatban a Magas-Tátráról, melyek manapság
mosolyogtatónak tűnhetnek számunkra, de szájról-szájra terjedve kétség kívül
gazdagították az itt élő népek folklórját. Az emberek előszeretettel találtak
ki történeteket, amelyeket olyan természetfölötti dolgokkal hoztak kapcsolatba,
amely a fölöttük magasodó, általuk elérhetetlennek tűnő tátrai csúcsokhoz
kötődtek. Miután azonban sikerült meghódítani a csúcsokat, az ilyen történetek
nagy része fokozatosan háttérbe szorult, de szerencsére nem vesztek a feledés
homályába, ezért most néhányat megpróbálunk felidézni közülük. A tátrai
tavak Az
Északi-tenger ura saját palotájában élt a hideg és sötét vizekben. Gyakran volt
egyedül, nem talált magának társat, mert senki sem akart ilyen barátságtalan környezetben
élni. Egy nap megtudta, hogy a Tátrában szintén egyedül él a tündérek
királynője. Eljött a királynő udvarába, aki három nap gondolkodási idő után
végül is úgy döntött hogy vele tart és feleségül megy hozzá. Az indulás napján
azonban megtorpant és elszomorodott, mert ráeszmélt, hogy soha többé nem láthatja
a tátrai természet szépségeit. Az uralkodó azonban megígérte neki, hogy minden
évben azon a napon, amikor a Tátra a legszebb, odalátogatnak. Ez azonban nem így
történt, a király lakat alatt tartotta a tündért, nehogy megszökjön, aki így folyton
aggódott. Egy nap aztán egyszer csak egy tó jelent meg a Tátrában, melyet
csatornák kötöttek össze a tengerrel, a tündérek királynője így ezeken
keresztül csodálhatta a hatalmas csúcsokat és a tátrai természetet. A tátrai
tavak és a tenger közötti kapcsolat régóta beszédtéma az ott élők körében, a
tudósok a XVIII. században tanulmányozták, és ma már tudjuk, hogy ez nem lehetséges.
1751-ben a császári ásványtani bizottság feladata volt kideríteni, hogy a Tátra
tavaiban megfigyelhető-e az apály és a dagály jelensége. Az erre utaló elméletet
alátámasztották azok a jelentések, miszerint a Zöld-tónál állítólag ismeretlen
vitorlás roncsait sodorta partra a víz, Varsóban pedig Szaniszló Ágost lengyel király
palotájában ki is állították az állítólag a Halastóban talált tengeri hajó
maradványait. Ez lehet az egyik magyarázata a Halastó (lengyelül Morskie Oko,
szóról szóra lefordítva Tengerszem) nevének eredetére. Forrás: https://vysoke-tatry.online-pruvodce.cz;
Fotó: Góry dla Ciebie
