Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak
hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a
hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és
levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által
okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra
mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni
a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.
Miről kapta a nevét a Tátra?
Azon a helyen, ahol ma a Tátra
található, a legenda szerint egykor hatalmas síkság terült el. A mítoszok a
tatárok vad támadásáról szólnak, akik a mai Szlovákia és Lengyelország közötti
síkságon csaptak össze ott élő őseinkkel. A tapasztalat tatár harcosokkal
vívott csatában vesztésre álltunk, ezért a vezérek úgy döntöttek, segítséget
kérnek egy titokzatos öregembertől.
Az idős ember azt tanácsolta nekik, hogy
tartsanak ki a végsőkig. Aznap este hatalmas vihar kerekedett, majd megjelent
egy titokzatos üstökös, és reggelre az egész tatár sereg kősziklákká változott.
Azon a helyen, ahol előző nap még a tatárok tábora volt, másnapra hatalmas
hegyek nőttek ki a földből. A legenda szerint a hegyeket a kővé vált
harcosokról nevezték el Tatároknak, melyet később Tátrára rövidítettek. Azt,
hogy ez valóban csak legenda, azok a történelmi tények bizonyítják, hogy bár a
tatárok ténylegesen bevonultak az egykori Felvidékre, de soha nem jutottak el a
Tátráig. A hegység mai elnevezése a szlovák történetírás szerint az ősszláv
tritri szóból eredeztethető, amely meredek sziklát jelent. A IV. Béla korából
származó első magyar oklevelek Tarczal vagy Tatur néven említik.