A villámlással járó
viharok minden évben veszélyeztetik a hegyen túrázó turisták életét, ez azonban
kellő körültekintéssel elkerülhető lenne. Elég lenne, ha az emberek el tudnának
bújni egy biztonságos helyre. De mi is a teendő vihar esetén?
A viharok általában
váratlanul jönnek, bárhol, bármikor elérhetnek. Azt, hogy egy nyári idényben
mennyi viharos napra kell számítani, senki nem tudja előre megmondani. Még a meteorológusok sem, akik legfeljebb egy
napra előre tudják biztonságosan megjósolni a dörgéssel és villámlással járó
viharokat. „Előre megmondani, hogy hány viharos nap lesz a nyáron, egyszerűen
lehetetlen. Bár úgy tűnik, hogy ebben az évben már sok ilyen nap volt, úgy
vélem, eddig kb. 20 ilyen nap lehetett” – mondta Milan Lapin meteorológus.
Szlovákiában évente átlagosan 25-35 viharos napra lehet számítani,
leggyakrabban júniusban és júliusban, mivel olyankor a legkedvezőbbek a vihar
kialakulásának feltételei, mármint a talaj és a levegő magas nedvességtartalma.
„Ebben az időszakban
fokozottan figyelni kell az időjárás előrejelzéseket, és ha vihart jósolnak, a
legjobb otthon maradni. Senki sem tudja előre megmondani, mikor és pontosan hol
fog lecsapni a vihar” – mondta Samuel Hruškovic mentőtiszt. Amennyiben ilyenkor
otthonunk vagy szállásunk közelében tartózkodunk, be kell menni az épületen
belülre. „Be kell zárni minden ajtó és ablakot, hogy a víz ne tudjon befolyni a
lakásba. Ilyenkor a vezetékes telefonvonalak is beszélyt jelenthetnek” – tette
hozzá.
Hogyan ismerhetjük fel
a közeledő vihart?
- villámgyorsan
zivatarfelhők (comolunimbus) keletkeznek
- ezeknek karfiolra
hasonlító kinézetük van, feljebb pedig egy üllőre hasonlítanak
- a vihar nagyon
gyorsan kialakul, és csak kb. 1-2 óráig tart, a pontos előfordulási helyét és a
mozgását csak a viharfelhőt látva lehet megjósolni
- a zivatarok
általában heves esőzéssel, jégesővel, szélerősödéssel, és ami a
legveszélyesebb, villámlással járnak.
Mit tegyünk, ha utolér
minket a vihar?
- ha lehetőségünk van
rá, menjünk be egy villámhárítóval ellátott épületbe
- ne álljunk magányos
fa alá
- ne tartózkodjunk az
erdő szélén, és ereszkedjünk lejjebb a hegyről
- amennyiben
hegygerincen vagyunk, gyorsan ereszkedjünk le néhány métert, és kuporodjunk a
földre, üljünk a hátizsákunkra, vagy valami száraz anyagra
- amennyiben áthajló
szikla alá húzódtunk, üljünk a tér közepére, és ne érintsük meg a sziklafalat
- ha sík terepen, pl.
egy mezőn vagyunk, kuporodjunk össze, vagy keressük meg a közelünkben lévő
legalacsonyabb fekvésű területet
- ne feküdjünk a
földre
- szabaduljunk meg a
nálunk lévő fém dolgoktól, és kapcsoljuk ki a mobiltelefont
- villámlás esetén az
autóban vagyunk a legnagyobb biztonságban.
Hogyan védekezzünk a
villámcsapás ellen?
- a fáktól való
biztonságos távolság minimum 2 méter
- a fáktól és
szikláktól történő biztonságos távolságban guggoljunk le és üljünk valami
szárazra (pl. a hátizsákunk), és fogjuk be a fülünket
- a biztonságos
távolság a fa magasságával egyező távolságban végződik
- kerüljük a
forrásokat és a vízeséseket
- ne álljunk
közvetlenül a fa alá
- ne fussunk,
keressünk biztonságos, száraz menedéket
- ne használjunk
mobiltelefont, rádiót és GPS készüléket.
Villámlás során a
legveszélyesebb területek:
- csúcsok
- hegygerincek
- magányos fák
- nedves sziklák
- rétek, tisztások
- drótkötelekkel,
láncokkal és fém létrákkal biztosított turistautak.
Villámlás esetén
azonnal szabaduljunk meg a…
- kerékpártól
- túracsákánytól
- hágóvastól
- karabínerektől
- fém termoszoktól
- esernyőtől.
_________________________________________________________________________________
