2019. december 13., péntek

Kincskeresők, varázsszerek

Abban a régmúlt korban, amikor a nép még hitt a naiv mesékben, a Tátra rengetegében roppant különös történetek játszódtak le. Éjféltájban magas sziklacsúcsok emberi alakort öltöttek, és mint szerzetes csuhába öltözött hallgatag barátok, a hegyi kincseskamrák földalatti békéje fölött őrködve járkáltak rögös útjaikon. A földalatti kristálypalotákban nimfák laktak, melyek csak nagyritkán mutatkoztak. Csodabarlangok kincseskamráiban fényt sziporkázó drágakövek, mint alvilági napok ragyogtak. Végtelen barlangjáratokban, aranyhidakon át jutott az ember a messze külföldre. Szent János éjjelén, június 23-án éjfélkor kitárult az egyik barlang kapuja, és aranymadarak, aranykacsák repültek ki belőle.

Az arany megtalálásához szükséges varázsszerek
„Mindenekelőtt fontos, hogy jó (azaz gazdag) ember gyereke legyünk, mert máskülönben eltér a szer hatása. Azután szükséges egy olyan 90 éves szűztől való haj és vér, kinek erényére éppen olyan öreg, egykorú szemtanúk kilencvenszer ráesküdhetnek”.
A dolog szépséghibája, hogy egy hajdani kincskereső ezt az eszközt biztosnak, csak kissé nehezen feltalálhatónak mondta…
Rajz: Sandro Nardini

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...