A Szent Elmo tüze
néven ismert meteorológiai jelenség során a statikus feltöltődés okozta
miniatűr villámokat figyelhetünk meg különböző felületeken, különösen magas,
hosszú, hegyes végű tárgyak (árbócok, villámhárítók csúcsán, repülőgép
szárnyvégein). Tulajdonképpen egy zivataros időben fellépő koronakisülésről van
szó, melyet fütyülő, sziszegő hanghatás kísér. Ez az akuszto-optikai jelenség
nappali fényben többnyire láthatatlan, sötét felhőkkel a háttérben, hajnalban,
alkonyatkor és éjszaka azonban lángcsóva formában jelenik meg. A kellően
misztikus és látványos jelenséget már régóta ismerik, nevét azoktól a tengerészektől
kapta, akik a viharos időben Antióchiai Szent Erazmuszhoz (olaszul Elmo)
fohászkodtak, és nem is féltek ezektől az ártalmatlan kisülésektől, mivel úgy
hitték, hogy meghallgatásra talált az imájuk.
Hogy jön létre a Szent
Elmo tüze?
A viharfelhő nagyon
erős induktív hatást gyakorol a földfelszínre. Negatív töltéssel rendelkezik,
így vonzza a felhő alatt felhalmozódó pozitív töltéseket. Amikor aztán
valamilyen konvex objektum kerül az útjába, légköri kisülés keletkezik. Ez a
jelenség nem veszélyes, de legtöbbször a közelgő viharra, valamint arra
figyelmeztet, hogy villám csapódhat be a közelben, ezért jobb, ha ennek
észlelését követően gyorsan elhagyjuk a veszélyes területet. Ezzel a
jelenséggel leginkább a hegyekben vagy a tengeren találkozhatunk.
