2018. június 27., szerda

Mérgező növények a Tátrában


A tátrai növények, virágok „érinthetetlensége” nem csak a természetvédelmi szempontokon túl amiatt is fontos, mert jelentős részük mérgező hatású. A természetes gyógymódok hívei és a házi-patikák kedvelői nem tévednek akkor, amikor felsorolják a gyógynövényként is hasznosítható növények gyógyhatását, fontos tudni azonban, hogy a tapasztalatlan, a témában kevéssé jártas laikusok számára egyes növények gyógyhatása és az általuk okozott veszélyek közötti határ igen vékony, esetenként alig észlelhető. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terápiás dózis alig tér el a mérgező dózistól.
A magashegyi virágos növényeket áttekintve rendkívül erős mérgező hatásának köszönhetően a vezető hely a közismert nevén egyszerűen csak gyilkosnak nevezett erőteljes sisakvirágot (Aconitum firmum) illeti, melyet a „Mérgek királynőjeként” is emlegetnek. Elnevezése állítólag Arisztotelésztől származik, az I. században élt Dioszkoridész görög katonaorvos pedig azt állította, hogy „…a növény olyan mérgező, hogy megöli a skorpiókat.”

A reneszánsz korban a siskavirág mérge volt a leggyakrabban használt méreg Európában. Idősebb Plinius az említett tulajdonságai miatt csak a növényvilág arzénjának nevezte. Bár nagyon értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkezik, és virágjának elragadóan kék színe akár az ég kékjével is versenyre kelhet, kétségtelenül veszélyes növény. Fő hatóanyaga az akonitin, mely emberre és állatra nézve egyaránt halálos méreg, de ezen kívül tartalmaz még több, szintén mérgező anyagot.
Hegyi patakok partján, források közelében, nedves talajú tisztásokon találkozhatunk egy másik veszélyes szépséggel, a fehér zászpával (Veratrum lobileanum), amely erősen mérgező növény. Még a juhok is kerülik ennek elfogyasztását, annak ellenére, hogy az állatok általában sokkal ellenállóbbak a növényi mérgekkel szemben, mint az emberek. Krzysztof Kluk, a XVIII. sz-ban élt lengyel természettudós is leírta a zászpa mérgező tulajdonságait, amely úgy hangzott, mint a növénygyűjtőket fenyegető egyik legnagyobb veszély. Az ókori görögök elmebaj elleni gyógyszerként használták, a későbbi korokban pedig láz- és idegfájdalom-csillapítására, tetűirtásra és tüsszentőpornak használták. Erősen mérgező hatása miatt ma már csak az állatgyógyászatban van szerepe.
A mérgező hegyi növények listáján ezeken felül is számos faj szerepel, és ne feledjük, hogy bármilyen gyönyörűek is a hegyi virágok, minden esetben a helyükön kell őket hagyni, ne avatkozzunk be erőszakosan az életükbe. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...