2017. november 22., szerda

Túlélés vészhelyzet esetén

Soha nem lehet kizárni, hogy a hegyekben elérkezik az a pillanat, amikor segítségre lesz szükségünk. Annak érdekében, hogy ez ne érjen minket váratlanul, érdemes előre felkészülni, mi a teendő vészhelyzet esetén. Tervezzük meg előre, hogyan éljünk túl egy esetleges vészhelyzetet, és tervezzük meg előre, ennek érdekében mit csomagoljunk a hátizsákba.
Útiterv és vészhelyzetre történő felkészülés
Egy esetleges baleset, vagy bármilyen vészhelyzet nem olyan dolog, ami előre látható. Amikor elsősegély felszerelésünket összeállítjuk, ösztönösen úgy tesszük, hogy ez csak „tartalék” a hátizsákban. Izolációs fólia? Legtöbben nem is tudják, hogy melyik oldala véd a kihűléstől, és melyik a felmelegedéstől? A legfontosabb azonban, hogy azokat a legalapvetőbb elsősegély felszereléseket pakoljuk be, amire valóban szükségünk lehet.
A vészhelyzetre történő felkészülés tulajdonképpen hosszú idővel a tervezett túra előtt megkezdődik. A tapasztalt turisták nem indulnak túrázni megfelelően előkészített, „minden esetre” jelszóval bepakolt hátizsák nélkül, amely tartalmazza a hideg és a kimerültség elleni védekezés alapvető elemeit, és a lehető legkisebbre csökkenti egy mentőakció szükségességét. Természetesen arra is figyelni kell, hogy pakoljunk a hátizsákba, de ne csomagoljuk „túl” a hátizsákot… Néhány dolog, különösen a hideg évszakban mindenképpen kell, hogy legyen nálunk. Ilyenek pl. a fejlámpa, meleg ital, kémiai kéz és ruházat melegítő, sapka, kesztyű, további meleg rétegek, nagy energiatartalmú, de kis súlyú élelmiszerek, elsősegély készlet, izolációs fólia. Ezek az alapvető felszerelési tárgyak.

Mielőtt a hegyekbe indulunk, tájékoztassunk valakit a terveinkről. Mondjuk el nekik hová megyünk, milyen alternatív terveink vannak hirtelen időjárás változás esetére, és határozzunk meg egy „nulladik” órát – egy meghatározott napot vagy órát a visszatérésre, ameddig biztosan jelezzük neki, hogy minden rendben van. A hegyimentők néhány mentőakciója azért kevésbé sikeres, mert az otthon maradottak tétováznak a segítségkérést illetően – várjunk még néhány órát, vagy egy napot… Ne feledjük, hogy az idő múlása és a félretájékoztatás vészhelyzet esetén jelentősen csökkenti a túlélés esélyeit.
Segítségkérés
Akár baleset történt, akár a hegyekben vagyunk kénytelenek tölteni az éjszakát, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy kezelni tudjuk a helyzetet, hívjunk segítséget! Ne feledjük, hogy a hegyekben az aktuális természeti viszonyoknak köszönhetően nem biztos, hogy azonnali segítséget kapunk. Elképzelhető – erre több alkalommal volt már példa – hogy az azonnal megkezdődő mentőakció ellenére a szabadban vagyunk kénytelen tölteni az éjszakát. A mentőhelikopterrel nem megfelelő körülmények között nem lehet felszállni – a helikopter éjjel, erős szélben és sűrű ködben nem tud felszállni. Amennyiben megsérültünk, próbáljuk meg felmérni az állapotunkat. Kisebb sérülés esetén a segítségre várva alkalmazzuk az alapvető elsősegélynyújtási ismereteinket.
Éjszaka a hegyen
Amennyiben kénytelenek vagyunk a hegyen tölteni az éjszakát, készüljünk fel a bivakolásra. Próbáljuk meg megkeresni a közelben található, erre alkalmas legkényelmesebb helyet. Kerüljük a homorú formájú, nedvesebb és hidegebb területeket és a hulló kövek miatt veszélyes, csatorna-szerű vályúkat: Nem szerencsés a hegygerincen tölteni az éjszakát, ahol általában erősebben fúj a szél. Ne aludjunk el. Minél hosszabb ideig tart a megfelelő bivak előkészítése, annál kevesebb óra van hátra hajnalig.
Miután megtaláltuk a bivakolásra megfelelő helyet – amennyiben mozgásképesek vagyunk – próbáljuk meg elegyengetni a terepet. Télen akár hóbarlangot is áshatunk. Gondoljunk arra, hogy szigeteljük magunkat a talajtól és a környezettől is (izolációs fólia). Vegyük fel magunkra minden ruhánkat, majd ürítsük ki a hátizsákunkat – ezt követően fel tudjuk azt húzni a lábunkra, mellyel gátoljuk a hőveszteséget. Ha nem egyedül vagyunk, öleljük meg a velünk lévő társunkat, összebújva melegítsük egymást, akár ez is lehet a túlélés kulcsa. Ügyeljünk arra, hogy melegen tartsuk testük „plexus solaris” nevű részét (alhasi idegközpontok), vagyis karunkat fonjuk össze a mellkasunkon, kezeinket pedig dugjuk a hónalj alá. Igyunk valami meleget, és töltsük fel szervezetünk energiakészleteit. Ne essünk pánikba, óvakodjunk az apátiától, ami sokkal veszélyesebb, mint a kihűlés.
Optimizmus
Tartsuk fenn a pozitív gondolkodásunkat. Ez természetesen önmagában nem segít az állapotunkon, de az optimizmus fontos fegyver a túlélés érdekében. Az energiapazarlás, a vészhelyzetbe való kerülésünk miatt önmagunk ostorozása nem segíti a túlélést. Jóleső gondolatok a szeretett személyekről, kedvenc elfoglaltságunkról, kedvelt helyekről – ezek segíthetnek elfeledtetni, hogy túl kell élni az éjszakát, és ki kell várni a segítséget.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com

1 megjegyzés:

  1. Az alap, hogy csak olyan helyre menjünk, ahonnan vissza is tudunk jönni. Ezt kell először megtanulni. Amíg ezt se tudjuk, ne is menjünk tapasztalt vezető nélkül.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...