2016. március 1., kedd

A felhők fajtái, osztályozásuk

Fotó: Piotr Jaminski
Túráink során teljesen természetes módon számtalan alkalommal láthatunk és figyelhetünk meg különféle felhőket az égbolton. Vannak, akik egy-egy felhő alakjából és magasságából következtetni tudnak annak felépítésére, a várható időjárási helyzetre, de azt hiszem, többen vagyunk olyanok, akik csak ámulattal figyeljük és fotózzuk a természet e különös jelenségeit, anélkül, hogy tudnánk, az adott felhőből kell-e például csapadékra számítanunk. Ezért aztán úgy gondoltam, egy rövid, közérthető cikksorozat formájában megismerkedünk és megbarátkozunk a felhőkkel, a légkörben lebegő apró vízcseppek halmazával. Tesszük ezt azért, hogy amikor legközelebb találkozunk egyes fajtáikkal, a legalapvetőbb ismeretek birtokában el tudjuk dönteni, van-e okunk tartani tőlük, vagy elég, ha csak a szépségükre koncentrálunk. A mai cikkből kiderül, mit nevezünk felhőnek, valamint arról is szó esik, hogy milyen fő szempontok szerint osztályozzuk őket.

A felhő a légkörben lebegő apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd. A felhőket alapvetően három fő szempont, mégpedig anyaguk, magasságuk és alakjuk szerint osztályozzuk.
Anyaguk szerint a felhőket három fő csoportba oszthatjuk, megkülönböztetünk vízfelhőket, jégfelhőket, valamint vegyes halmazállapotú felhőket. A vízfelhők sűrűek és sötétek, jellemző sajátosságuk a bennük lévő vízcseppek nagysága és az adott térfogatban lévő száma. A felhőben lévő cseppek száma köbcentiméterenként száztól több ezerig terjed. A jégfelhők ritkás, finom szerkezetű, világos képződmények, a napfényt alig tompítják. A bennük lévő jégkristályok jóval nagyobbak, mint a vízfelhőben lévő cseppek, számuk köbcentiméterenként mindössze egy. A vegyes halmazállapotú felhőkben vízcseppek, túlhűlt vízcseppek, jégkristályok és amorf jég található. A vegyes halmazállapotú felhők mindig sötétek, sűrűek, a cseppek és a kristályok száma a fejlődési fázistól függ.
Magasságuk szerint négy felhőcsoportot különböztetünk meg. Ezek a magas szintű felhők (mérsékelt égövi magasságuk 5-13 km), a közepes szintű felhők (2-7 km), az alacsony szintű felhők (a talajfelszín és 2 km között), valamint a függőleges felépítésű felhők. Utóbbiak alapja átlagosan 500 méter, teteje pedig átlagosan 8000 méterig ér fel. Ezeket nevezzük zivatarfelhőknek.
Fotó: Négyesi Miklós
A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan vízcseppekből állnak.
A felhőket alakjuk szerint három fő csoportba oszthatjuk. A felhők alakja azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek létrehozták őket. Alakjuk szerint megkülönböztetünk tehát réteges jellegű felhőket (vízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagyobb), gomolyos jellegű felhőket (ezeknek függőleges kiterjedése nagyobb a vízszinteshez képest), valamint függőleges felépítésű felhőket (mindkét irányú kiterjedése nagy, a kétféle kiterjedés nagyságrendje megegyezik). Lassú lehűlés rétegfelhőket képez, a hirtelen gyors lehűlés gomolyfelhőket hoz létre.
A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette a felhők összesített rendszerezését, a Nemzetközi Felhőatlaszt. Az abban szereplő felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz.
De hogy ne legyen ilyen egyszerű a helyzetünk, ha szeretnénk beazonosítani a fejünk felett úszkáló, tornyosuló felhőket, létezik még egy csoportosítási módjuk, ez pedig a felhők kinézete szerinti csoportosítás. E szempont szerint megkülönböztetünk cirrus (pehely), stratus (réteg) és cumulus (gomoly) felhőt. E három fő típus keveredéséből aztán számos más felhőcsoport is kialakulhat, mint pl. a cirrus és cumulus keveredéséből a cirrocumulus (bárányfelhő), vagy a stratus és cumulus keveredéséből a sratocumulus (gomolyos rétegfelhő).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...