2015. április 11., szombat

170 éve született Dénes Ferenc

170 évvel ezelőtt, 1845. április 2-án született Újterebesen Dénes Ferenc (1845-1934) gimnáziumi tanár, térképész, meteorológus, geológus, Tátra-kutató, turista és hegymászó, tátrai kalauzok szerzője. A lőcsei magyar gimnáziumban érettségizett 1864-ben, majd Pesten szerzett földrajztanári oklevelet 1869-ben. Kezdetben a fővárosban tanított, majd a Tátra közelsége miatt Lőcsét választotta, ahol kisebb megaszkításokkal 1873-tól 1918-ig gimnáziumi tanárként dolgozott. A Magas-Tátra alapos ismerőjének számított, első tátrai kirándulása 1859-ben Újterebesből Javorinán keresztül a Tengerszemhez vezetett. Tátrai túrái közül csak néhányat kiemelve 1863-ban bejárta a Bélai-Tátra déli oldalait, volt a Murányon. 1864-ben a Jég-völgyi-csúcsra igyekezve a Jávor-völgyből kb. 2300 m magasságig jutott, és ebben az évben járt a Lomnici- és a Zöld-tavi-csúcson. 1874. augusztus 20-án Greisinger poggyászhordóval a Kőparipán keresztül elsőként jutott fel a 2630 m magas Jég-völgyi-csúcsra. 1874-ben járt a Gerlachfalvi-csúcson, megmászta a Kis-Gerlachfalvi-csúcsot, a Középső-Gerlachfalvi-csúcsot, a Tátra-csúcsot, a Krivánt, a Triumetalt, valamint a Magas-, a Liptói- és a Bélai-Tátra számos csúcsát. Szepesi hegymászóvezetők oktatása közben a Karcsmar-folyosón kb. 2300 m magasra jutott. A tátrai téli hegymászás úttörői közé tartozott, 1882 telén például a Kis-Tarpataki-völgyből a Lomnici-nyergen keresztül a Lomnici-csúcs oldalán található Mózes-forrásig jutott el.

Idős korában is hű maradt a Tátrához. Hatvanéves korában Lőcséről elgyalogolt Ótátrafüredre, felment a Nagyszalóki-csúcsra, majd le Ótátrafüredre, ahol észrevette, hogy távcsövét a csúcson felejtette. Újra felment a Nagyszalóki-csúcsra, majd le Ótátrafüredre és gyalog haza Lőcsére. 75 évesen (1920-ban) ismét megmászta a Jég-völgyi- és a Lomnici-csúcsot, 76 évesen a Karbunkulus-tornyot és a Gerlachfalvi-csúcsot, 83 évesen a Kis-Viszokát. Utolsó túrája a Tengerszem-csúcsra vitte, ekkor 87 éves volt. 88 évesen még Tátraszéplakról a Batizfalvi-völgyön, Oszterván keresztül átgyalogolt a Poprádi-tóhoz, majd le a Csorbai-tóhoz.
1873-ban részt vett a Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában, amelyben különböző tisztségeket töltött be, majd az egyesület 50 éves fennállása alkalmából díszelnökké választották. Hegyivezetőket oktatott, a Kárpát Múzeum gondnoka volt. 1922-ben ifj. dr. Guhr Mihály ösztönzésére Tátraszéplakon a meteorológiai állomás vezetője lett.
Tudományos alapossággal foglalkozott földtannal, glaciológiával, térképészettel, meteorológiával és botanikával. Sok külföldi tudóst kalauzolt a Magas-Tátrában. Elkészítette a Magas-Tátra természeti szépségeinek teljes feltárásához és ezek megközelítéséhez szükséges utak (48 darab, 222 km hosszban) és menedékházak tervét, részt vett a Tátra térképezésében, útikalauzokat írt, ismeretterjesztő cikkei jelentek meg a korabeli lapokban. Emlékét a négyormú Dénes-csúcs őrzi, amely a Tengerszem-csúcsról északra kiágazó mellékgerincben magasodik.

Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu

1 megjegyzés:

  1. Így túráztak régen! Lőcséről Ótátrafüredre légvonalban 30 úton 40 km! Oda vissza 80km. Plusz kétszer Nagyszalóki csúcs föl - le, mert a távcső ottmaradt... Szép!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...