2014. december 3., szerda

Hőmérsékleti inverzió a Tátrában

A Magas-Tátra a Király-hegyről. Fotó: Ambrus Ferenc
Fent a csúcsokon melegebb van, mint lenn, Ótátrafüreden vagy Zakopanéban. Napsütés, behavazott fenyők és gyönyörű kilátás – mindez a hőmérsékleti inverziónak köszönhető, amely november második felében ismét több napon át tapasztalható volt a Tátrában. Talajmenti (kisugárzási) inverzió idején előfordul, hogy Zakopanéban -8 °C-t mutat a hőmérő higanyszála, miközben a Gáspár-csúcson pozitív hőmérsékletet mérnek. November 30-án reggel 9 órakor Poprádon -12 °C volt, miközben fent, a Kő-pataki-tónál +4 °C-t mértek, és a Lomnici-csúcson is fagypont körül volt a hőmérséklet. Ilyenkor a Tátraalja, akár a szlovák, akár a lengyel oldalra gondolunk, fuldoklik a felhők alatt, miközben a tátrai völgyek magasabban fekvő részein, a csúcsok régiójában hétágra süt a nap. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ebben az időszakban a Tátrában már téli körülmények uralkodnak, ezért aki az inverziót kihasználva november-decemberben indul túrázni, az a völgyekben, a felhősávban található részeken havas, csúszós, esetleg lejegesedett turistautakra készüljön.

A légkörben fellépő hőmérsékleti inverzió (másik nevén fordított rétegeződés) során a levegő hőmérséklete felfelé haladva a megszokottól eltérően nem csökken, hanem emelkedik. Ez a szokásos természetes rétegződésnek éppen a fordítottja, a légtömegek magasságának növekedésével ugyanis a hőmérséklet általában egyre csökken. A felszín hőmérsékleti inverziója következik be abban az esetben is, amikor a kisugárzás ködképződéssel jár együtt.
A kisugárzási inverzió vastagsága nyáron minimális, tavasszal, de különösen ősszel jelentős lehet, télen viszont az egy kilométert is meghaladhatja. Ősszel és télen gyakrabban alakulnak ki inverziós helyzetek, mint máskor, ez elsősorban a gyakoribb őszi anticiklon jelenséggel áll kapcsolatban, amely csendes, derült időjárásával kedvez az inverziós helyzetek kialakulásának. Télen az anticiklonális időjárás mellett a hótakaró és a derült égbolt is igen kedvező feltételeket teremt az inverziók kialakulásához, ebben az évszakban fejlődnek ki a legerősebb kisugárzási inverziók.
Kilátás a Lomnici-csúcsról. Fotó: Nagy Árpád
Az inverziós helyzetek speciális esete a hideg légpárna nevű jelenség, ami a Kárpát-medencében a téli félévben gyakran fordul elő. A hideg légpárna nem más, mint a téli stabil inverziós helyzetben a talaj közelében megrekedt, erőteljes vízszintes és függőleges mozgás hiányában átkeveredésre, vagy eltávozásra képtelen, akár több napig is a medencében maradó és általában hidegebbé való légtömeg. Ilyenkor az 1000-2000 m közötti rétegben melegebb van, mint a talaj közelében. Hideg légpárna idején a Kárpát-medence alsó légrétegeit (kb. egy km-es magasságig) hideg, gyakran nyirkos, és nem utolsó sorban szennyezett levegő tölti ki, miközben a magasban enyhe levegő található. Ennek káros következményeként a légkörben feldúsulnak a szennyezőanyagok (különféle gázok, szálló por stb.).
 
Tátrai napfelkelte a Żywieci-Beszkidek Pilsko nevű csúcsáról 2014. november 29-én

Hideg légpárna kialakulásának kedvez, ha az alsó 1000 méteres légrétegben gyenge a légmozgás, éjszaka (főként hosszú téli éjszakákon) a kevés felhő következtében erősen lehűl a levegő, vagy ha a korábban érkezett hidegebb levegő fölé a magasban több °C-kal melegebb levegő érkezik. Szintén kedvező feltétel az is, ha az alsó szintek nedvességviszonyai kedveznek a párásság, illetve a köd kialakulásának. Ez erős légszennyezést okozhat, mivel a szennyező anyagok a meleg levegőréteg alatt mindaddig megrekednek, amíg a levegő ki nem tisztul.
Bizonyos időjárási helyzetekben, így például inverzió esetén az időjárás előrejelző modellek megbízhatósága az átlagosnál lényegesen kisebb. Ilyenkor a minimum- és maximumhőmérséklet, valamint a felhőzet előrejelzése okozza a legnagyobb problémát, valamint magának az inverziós helyzetnek a kialakulása és feloszlása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...