2014. október 27., hétfő

Mit érdemes kockáztatni egy fotóért?...

Néha hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy a természet kifejezetten csak nekünk mutatja meg szépségeit. Ködben, esőben, hóviharban kirándulunk, ám hirtelen megnyílik a látóhatár, szétfújja a szél a felhőket, és az esőcseppek csillognak a lenyugvó nap fényében, ráadásul senki sincs a közelben, aki velünk együtt átélhetné ezt a természet által rendezett színpompás előadást… Biztosan sokan voltak már ilyen helyzetben. Egy-két alkalommal velem is megtörtént ez. Szeretem ezeket az örömteli véletleneket. Nekik köszönhetően számtalan érdekes fotót sikerült már készítenem. Közülük valószínűleg egy sem készült volna el, ha nem vállaltam volna a kockázatot, amely időnként vár ránk a szabadban. Néhány fotó, amely a véletlennek köszönhető.


Panoráma az Északi-Gránát-csúcsról – Lengyel-Tátra, 2009. július
Ez egy 12 napos tátrai kirándulás volt, és már eléggé fáradt voltam. Egyedül indultam egy rövid, de látványos útra – a Sas út utolsó szakaszára, az Északi-Gránát-csúcs – Kereszt-nyereg közötti szakaszt terveztem megtenni. 5 óra 50 perckor indultam a Murowaniec menedékházból. Vacak idő volt, nem ösztönzött a tó partján történő sétára. Köd, hideg, és a csúcsokról csak álmodni lehetett. De mi ez nekem? A sárga jelzésű turistaúton elindultam az Északi-Gránát-csúcsra (2225 m). Két óra múlva ott álltam a tetején. Továbbra is hideg, továbbra is köd, a látótávolság 10 méter… De egyszer csak, szinte az én kívánságomra elkezdett tisztulni az ég. A köd visszahúzódott a völgyekbe, kisütött a nap, a sziklavilág megmutatta fenségességét. Álltam a csúcson, amely kiterjedt és nagyon eredeti „fényképezhetetlen” panorámájáról ismert. 20 percig élveztem a fények és a felhők csodálatos játékát. Egyedül voltam (reggel 8-kor általában senki sincs a csúcsokon), a teljes szélcsendben csak a csend hangja visszhangzott a fülemben. Az út további részét is egyedül tettem meg, sőt, még e Kereszt-nyeregben sem találkoztam senkivel, amely pedig híres arról, hogy tömegek látogatják. Az első túrázóval csak a Pańszczyca-völgy alján találkoztam. Ez egy szép reggel volt…

Szivárvány a Nagy-Krivánon – Kis-Fátra, 2013. május
Ezen a hosszú hétvégén Európa-szerte katasztrofális idő volt – az Alapokban visszatért a tél, fagyok és hóviharok, az alacsonyabb hegyekben bőséges záporok. Mindezek ellenére úgy döntöttem, hogy elindulok Szlovákiába, a Kis-Fátrába. Az időjárás nagyon változatos volt, felváltva esett és kitisztult. Elázva és fáradtan egy nyeregben táboroztunk le. Az időjárás ekkor némileg megjavult, de még mindig bizonytalan volt. Ennek ellenére úgy döntöttem, hogy lefotózom a közeli hegyeket. Hegyről-hegyre jártam, míg végül eljutottam a hegység legmagasabb csúcsára, a Nagy-Krivánra. Amikor felértem a tetejére, elkezdett esni az eső. Esett az eső, miközben csaknem teljesen tiszta kék volt az ég, és a hegyek fölött egyszer csak megpillantottam egy gyönyörű, félkör alakú szivárványt. Az egész csakis arról a helyről volt látható, ahol éppen tartózkodtam. Rajtam kívül senki sem volt a környéken. Ezzel azonban vége is volt a jó időnek, amely 24 órás, bibliai méretű felhőszakadássá alakult át…

A Korona-hegy panorámája – Pieninek, 2013. február
Ennek a fotónak a története valóban irreális, mivel ellentmond a józan észnek. A kirándulás idejére katasztrofális időjárást jeleztek: borult ég, intenzív havazás, vihar és hóvihar. Ilyen időjárási körülmények között még a legnagyobb természetimádók sem indulnak útnak. Én azonban ekkor voltam az első napon a Pieninekben, fotózásra kiéhezve, és csakis ezért döntöttem úgy, hogy lefotózom a napfelkeltét, ami azonban végül nem sikerült. Miközben azonban a fejlámpám fényében elértem a Korona-hegy alatti tisztást, hirtelen megjelent a horizonton egy vörös fény. Futottam, ahogy csak bírtam a kilátópontra, hogy saját szememmel lássam a gyönyörű napfelkeltét. A fény azonban csak néhány percig világított, majd attól kezdve szinte egész nap folyamatosan hullott a hó…
Hasonló, szokatlan körülmények között készült fotókat, melyekből minden bizonnyal egyre több lesz, őszintén kívánok mindenkinek! Karol Nienartowicz Mountain Photographer

2 megjegyzés:

  1. üdv
    milyen fényképezőgéppel / optikával készítetted. halszem optika?
    nem értek a fényképezéshez de én is szeretnék ilyen képeket készíteni

    kösz a választ

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahogy a cikk végén olvashatod, a cikket Karol Nienartowic lengyel természetfotós írta, így sajnos nem tudok válaszolni a kérdésedre...

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...