A Kárpát-régió az éghajlatváltozás tükrében Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2013/08/19
Hirdetés
Végéhez közeledik a CarpathCC projekt, megszülettek az első eredmények! 2013 júliusában befejeződtek az Európai Unió Kárpátokkal foglalkozó kutatási projektjének bizonyos munkaszakaszai. Így például képet kaphatunk a hegyvidékre oly jellemző rétek, legelők és kaszálók ökoszisztéma-szolgáltatásairól, illetve a turizmus és a klímaváltozás kapcsolatáról. A magyar szakemberek vezetésével 2012 januárjában indult nagyszabású projekt keretein belül nemzetközi kutatócsoport vizsgálja a Kárpát-régióban lévő felszíni és felszín alatti vizek, füves, vizes területek, erdők és az ezekre épülő gazdasági szolgáltatások (pl. erdőgazdálkodás, turizmus, mezőgazdaság) sérülékenységét az éghajlatváltozás várható hatásaival szemben. Az eredmények alapján több mint 200 nemzetközi és hazai szakértő bevonásával javaslatot tesznek olyan szakpolitikai intézkedésekre, amelyek elősegítik az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást.

A minden eddiginél gyakorlatiasabb szemléletű projekt megvalósítására kiírt brüsszeli tender hat olyan részfeladatot foglal magában, ami a klímaváltozás hatásait méri fel a felszíni és felszín alatti vizekre, az ökoszisztémára, az ökoszisztémán alapuló termelési rendszerekre, szolgáltatásokra, valamint a minta területek sérülékenységére vonatkozóan, az érintettek hatékony információ-cseréjének támogatása és konkrét akciótervek és adaptációs intézkedések megfogalmazása mellett. A 2013. július végére elkészülő első tanulmányok a klímaváltozás negatív és pozitív hatását elemzik az ökoszisztéma-alapú termelési rendszerek, különös tekintettel a multifunkcionális tájak, füves területek, valamint a turizmus vonatkozásában.
A Kárpát-régió rétjei, legelői, kaszálói Európa fajokban leggazdagabb füves területei közé tartoznak. Ezen felül az ökoszisztéma-szolgáltatások, a természetből nyert javak a régió vonatkozásában kiemelkedő jelentőséggel bírnak, részben a számos kisgazdaságnak köszönhetően. A félig természetes legelők, kaszálók sok ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak. Ezen szolgáltatások közé tartozik például a biodiverzitás megőrzése, a természetes beporzás, a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a magas minőségű alapanyagok (pl. gyapjú, széna) és élelmiszerek (pl. tej, sajt, hús), illetve közvetett értelemben a tiszta víz vagy akár a rekreáció, a turizmus, a kulturális értékek. A turizmus bizonyos típusai (pl. az ökoturizmus) számos közösség számára igen fontos ökoszisztéma alapú szolgáltatást jelent, tekintettel arra, hogy az idegenforgalomból származó jövedelem az odalátogató turisták költéseiken keresztül a helyi gazdaságokat támogatja.
A hegyvidéki területek tekintetében a Kárpátok déli és keleti részén fekvő országok (pl. Románia és Ukrajna) esetében a rétek, legelők, szántók használata jelenti gyakran a létfenntartás egyetlen módját, míg az északi területeken (pl. Lengyelországban vagy a Cseh Köztársaságban) más regionális tevékenységek (mint pl. a turizmus) meglétének köszönhetően a lakosság megélhetése szempontjából kevésbé fontosak.
Bár a klímaváltozás hatással lesz a legtöbb ökoszisztéma alapú szolgáltatásra, mégis a legfőbb negatív következmény az egyedülálló füves területek biodiverzitásának megőrzésével kapcsolatban mutatható ki. Rövidtávon a legnagyobb fenyegetést a Kárpát-régióra nézve a klímaváltozástól független tevékenységek jelentik majd, úgy, mint a túllegeltetés, illetve a gondozatlanság. Az eredmények alapján ezeknek a változásoknak a hatása egyre jelentősebb lesz, sőt megfelelő intézkedések hiányában, a klímaváltozással együtt igen komoly következményekkel is járhatnak. A Kárpátok füves területeit tekintve a földhasználat átalakulása és a gondozatlanság állandó fenyegetést jelent. Éppen ezért a CarpathCC projekt ez irányú kutatása kiemelten a füves területek kezelésére vonatkozó megfelelő alkalmazkodási tevékenységre vonatkozóan tesz javaslatot.
Érdekes, de nem meglepő tény, hogy a klímamodell-eredmények alapján a Kárpátok déli területein az éves átlaghőmérséklet 1,3-1,5 °C-os emelkedése prognosztizálható 2050-ig. Az elkövetkező három és fél évtizedben a csapadék mennyisége a Kárpátokon belüli elhelyezkedéstől függően várhatóan évente 20-70 mm-rel csökken.
Az előzetes eredmények alapján megállapítható, hogy az éghajlatváltozás a Kárpát-régió turizmusa számára pozitív és negatív hatásokat egyaránt jelent. 
A jelenlegi előrejelzések szerint a turizmus területén az általános felmelegedés okozta változások összességében pozitívak lesznek. Az éghajlati hatás következtében a Kárpátokban a vendégéjszakák számának kismértékű növekedése várható, ugyanis a téli sportok kedvezőtlen folyamatait vélhetően ellensúlyozza az elhúzódó meleg, száraz periódusok következtében erősödő öko- és aktív turizmus, emellett gyarapszik a wellness -, a fesztiválturizmus, valamint emelkedik a természetes vizekhez kapcsolódó turisztikai aktivitások népszerűsége.
A vizsgálatok bebizonyították azt is, hogy a térség turizmusának adaptációs (alkalmazkodási) képessége egyre javul, ennek köszönhetően a szolgáltatási kínálat bővül, így a jelenleg még a téli sportokra specializálódott desztinációk is átalakulnak, csökken a szezonalitás, sőt, a legnagyobb látogatottságot a nyári hónapokban érik el.
A turizmus számára kedvező hatásokat azonban csökkentheti több, az egyre szélsőségesebb klíma miatt fellépő kedvezőtlen jelenség (pl. viharok, árvizek, aszályok, illetve a károkozók elszaporodása és ezáltal az erőterületek leromlása), ezeket azonban egyelőre nem lehet számszerűsíteni.
A projekt hazánk számára is rendkívül fontos, hiszen a klímaváltozás következményei közvetlenül érintik Magyarországot. Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló kutatások hazai vonatkozása jelentős, hiszen a pályázat nyertese egy olyan nemzetközi konzorcium, amely magyar kezdeményezésre, az Aquaprofit Zrt. közreműködésével jött létre. A projekt irányítását a Regionális Környezetvédelmi Központ látja el.
Bővebb információ a projektről a www.carpathcc.eu oldalon található.

Forrás és fotó: www.carpathcc.eu
Hirdetés
Hirdetés